A nyelvi előkészítő évfolyam kezdete és megvalósulása Tapasztalatok és eredmények

Absztrakt

A rendszerváltás óta Magyarországon több stratégia születettaz általános és középiskolás diákok nyelvtudásának fejlesztésére, melyek közül az egyik legjelentősebb, máig is létező kezdeményezés a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés (NYEK) bevezetése volt 2004-ben. A program keretében a középiskolák a képzésükbebeiktathatnak egy továbbitanévet, mely során a tanórák nagy részét nyelvi képzésre fordítják. A NYEK fő célkitűzéseit az alábbiak szerint határozták meg: (1) államilag finanszírozott és iskolarendszerű lehetősé-get kínáljon a középiskolásoknak a széles körbenelterjedt, profitorientált magán nyelvok-tatás kiváltására; ezáltal (2) javítsa az esélyegyenlőséget, (3) adjon teret a Magyarországon elterjedt extenzív nyelvoktatás mellett az intenzív nyelvtanulásnak;továbbá a támogató intézkedések eredményeképpen (4) egészében járuljon hozzá az iskolai nyelvoktatás szín-vonalának javításához. A NYEK egyike azon kevés oktatáspolitikai kezdeményezések-nek, amelyek bevezetését empirikus nyomonkövetéssel vizsgálták: az első NYEK-es osz-tályok egy reprezentatív mintájáról és az intézményekben folyó munkáról az indulástól kezdve, ötéves tanulmányaik végéig adatot gyűjtöttek három nagy, kvalitatív és kvantita-tív módszereket ötvöző felméréssel. Az eredmények azt mutatják, hogy a különböző vá-laszadói csoportok a hozadékok elismerése mellett sem tekintika programotegyértelműen sikeresnek. Jelen tanulmány célja, hogy –hiánypótló módon–átfogó képet adjon erről a jelentős oktatáspolitikai kezdeményezésről. Bemutatja a NYEK indulását és máig tartó történetét, áttekinti és szintetizálja a programot értékelő tanulmányokat és felméréseket, ily módonelemzi a képzés létjogosultságát és az eredeti céljainak történő megfelelését. Megkísérli felfedni, hogy mikénttudna ez az átfogó, hungarikumnak számító program eredményesebben működni, főleg annak fényében, hogy a szakképzésben mostanában újra kiemelt figyelmet kap.