Összetett képességek mérése Dilemmák és megközelítések

Absztrakt

Az összetett képességek mérése a pedagógia igen fontos területe, amely több nyitott kérdést vet fel. Számos empirikus adatfelvétel, tanulóiteljesítmény-mérés nélkülözi a korrekt méréselméleti megalapozást, gyakran alkalmaznak olyan statisztikai módszereket, amelyek csak intervallumskála esetén lennének megengedhetők, de ennek feltételei nem teljesülnek. A megfelelő mérési szint hiánya olyan teszteknél is felmerülhet, amelyek fontos döntéseket alapoznak meg, mint amilyen például az egyetemi felvétel vagy egyes álláshelyek betöltése. A dilemmák két, egymással részben összefüggő alapkérdésre vezethetők vissza: az egyik a „mit mérjünk”, a másik a „hogyan mérjünk” kérdése. Ez a tanulmány a második kérdéshez kapcsolódó nehézségeket és ezek egyes megoldási lehetőségeit tekinti át, figyelemmel a többdimenziós modern tesztelmélet (multidimensional item response theory) eredményeire is. Mivel a fejlettség rendezést jelent, egy sokdimenziós képesség fejlettségi állapotát úgy kellene jellemezni egyetlen számmal, hogy az megfeleljen a reprezentációs méréselméletnek, és legalább ordinális skála jöjjön létre. Az összetett képességek többdimenziós jellegéből fakadó méréselméleti problémák megoldását segítheti a javasolt újszerű megközelítés. A tanulmány a megoldást a nemzetközi főáramtól eltérő alternatív irányban keresi, de megtartja annak valószínűségi szemléletét. A dimenzionális megközelítéssel szemben egy feladatorientált modellt mutat be. A képességet azokkal a feladatokkal jellemzi, amelyek megoldását az lehetővé teszi. A modellben központi szerepet játszik a képességvolumen koncepciója, amely az adott képességállapotot az ezen képességállapot eléréséhez szükséges szokásos tanulási-gyakorlási időráfordítás mértékével jellemzi, alapul véve valamely meghatározott tanulói referenciacsoport adatait. Az így mért képességállapotok rendezhetők; sőt arányskála szinten válik mérhetővé a ráfordításalapú képességvolumen véges sok feladatosztály esetén anélkül, hogy az összetett képesség látens dimenzionális szerkezetének feltárása szükségessé válna. A képességvolumen pedagógiai szempontból fontos és jól hasznosítható felvilágosítást adhat az összetett képesség feladatosztályok halmazával reprezentált terjedelméről. A javasolt eljárás nem magát az összetett képességet igyekszik megragadni annak teljességében, minőségi sokféleségében, hanem egy pedagógiai szempontból lényeges tulajdonságát emeli ki, ezzel lehetőséget adva a magasabb szintű skálákra épülő megalapozott statisztikai elemzésekre.