Az iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszereinek áttekintése az elmúlt évtized viszonylatában

Absztrakt

A közoktatási intézményekben kiemelt helyet foglal el az egészséges életmódra nevelés, az egészségtudatos szokásrendszer kialakítása. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, tartalma és alkalmazása folyamatosan változott, ami változást eredményezett a pedagógusok nevelő-oktató munkáját tervezési oldalról szabályozó Nemzeti Alaptantervben (NAT) is. Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egészségnevelés és az egészségfejlesztés fogalmi hátterében, fejlődésében mekkora a legnagyobb hasonlóság és eltérés, valamint, hogy az új NAT-ban milyen változások történtek az egészségnevelési rendszerben a korábbiakhoz képest. A szerzők dokumentumelemzésükben a magyar egészségnevelést szabályozó dokumentumok vizsgálatára vállalkoztak, különös tekintettel a Nemzeti alaptanterv 2012-es és 2020-as kiadására. Tanulmányunkban e két dokumentum összehasonlító elemzését, valamint az egészségnevelés és egészségfejlesztés témakörébe tartozó hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintését végeztük el.

A 2012-es Nemzeti Alaptantervben kiemelt területként jelenik meg az egészségnevelés, amely óvodai szinten kezdődik, majd általános iskolai és középfokú oktatásban folytatódik. A 2012-es NAT szerint a mozgáskészség fejlesztése, az egészségtudatossággal kapcsolatos ismeretek, az önismeret. és a felelősségvállalás megjelenik a testnevelés célrendszerében és a fejlesztési feladatok között. Az iskolai testnevelést és a sportot az iskolai egészségfejlesztés és tehetséggondozás részeként értelmezi, melynek fontos feladata a tanulók személyiségének fejlesztése. Jelentős változást jelentett a mindennapos testnevelés bevezetése, melynek keretében a NAT 2012 nagy hangsúlyt fektet az ismeretszerzésre, a gyakorlásra-akcióra és a pozitív élmények keresésére. A NAT 2020 kulcskompetenciái az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciák alapján kerültek meghatározásra, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat, amelyek átívelnek a tanulási területeken, és nem kapcsolhatók semmilyen tanulási területhez. A testnevelés tantárgy esetében a korábbi NAT 2012-ben a Testnevelés és Sport megnevezés a NAT 2020-ban Testnevelés és egészségfejlesztés tanulási területként jelenik meg, ahol aránytalanul nagy hangsúly tevődik a tudásra, attitűdre és szemléletre. A tantárgy elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy a jövőorientált, egészségtudatos életvitel kialakítását támogatja, tehát az egészségfejlesztési tartalmakat erősíti.

Visszalépésnek tekinthető, hogy a kulcskompetenciákból hiányzik az egészségneveléssel való kapcsolat, illetve a korábbi NAT-hoz képest az egészségtudománynak nincs önálló tantárgyi kerete. Emellett 2012 óta nincs kidolgozva az egészségfejlesztés aránya a mindennapos testnevelésben Eredményeink alapján szélesebb körben szükséges megvizsgálni az egészségnevelési és egészségfejlesztési feladatok iskolai színtéren történő megvalósítását, hogy a pedagógusképzés, ezen belül pedig a testnevelő tanárképzés elvek és célok mentén illeszkedhet az egészségnevelés feladataihoz.