Oktatási intervenció – értékes, de ritka jószág
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Munkánk célja egy átfogó kép felrajzolása a nemzetközi szakirodalom alapján az oktatás területén végzett intervenciók publikálási trendjeiről, valamint azokról a körülményekről, amelyek e trendeket befolyásolják. Az intervenciók megvalósítása más kutatási megközelítésekhez viszonyítva többleterőforrásokat igényel, feltételezésünk szerint így egyre kevésbé népszerű ezek szervezése. Írásunk áttekinti az oktatási intervenciók jellemzőit, publikálásuk alakulását, majd a beavatkozások szervezésének lehetséges nehézségeit. A beavatkozásokról tudósító publikációk trendjeit vizsgáló munkák egy része abszolút számokat vizsgál, míg egy másik részük a publikációkon belüli relatív arányokat elemzi. Úgy tűnik, bár abszolút értelemben a beavatkozások száma emelkedik (pl. Connolly et al., 2018), a publikációkon belül relatíve egyre kevesebb azon munkák aránya, amelyekben oktatási intervenciók eredményeit közlik (pl. Hsieh et al., 2005). Bár az oktatási intervencióknak több előnye is megfogalmazható, megvalósításuk számos kihívással jellemezhető, amelyek magyarázatot kínálhatnak a beavatkozások csökkenő arányára. Ezek közé tartoznak egyrészről a kutatásmódszertani kihívások, másrészről a társadalmi környezet, amely visszavetheti a kutatók motivációját a beavatkozások szervezése kapcsán, harmadrészről ide sorolhatók a megvalósítást nehezítő finanszírozási és szervezési kihívások. Tanulmányunk egyrészről a beavatkozások szervezésére vonatkozó kutatói döntéseket támogathatja, másrészt a beavatkozások megvalósítását elősegítő kutatástámogatási környezet kialakításához kínálhat támpontokat.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Aussems, M.-C. E., Boomsma, A., & Snijders, T. A. B. (2009). The use of quasi-experiments in the social sciences: a content analysis. Quality & Quantity, 45(1), 21–42. doi:10.1007/s11135-009-9281-4
Bábosik, I. (2004). A pedagógiai kísérlet. In I. Falus (Ed.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 90–105). Műszaki Könyvkiadó.
Berliner, D. C. (2002). Comment: Educational research: The hardest science of all. Educational Researcher, 31(8), 18–20.
Bliss, S. L., Skinner, C. H., Hautau, B., & Caroll, E. (2008). Articles published in four school psychology journals from 2000 to 2005: An analysis of experimental/intervetion research. Psychology in the Schools, 45(6), 483–498. DOI:10.1002/pits.20318
Brisson, B. M., Hulleman, C. S., Häfner, I., Gaspard, H., Flunger, B., Dicke, A-. L., Trautwein, U., & Nagengast, B. (2020). Who sticks to the instructions – and does it matter? Antecedents and consequences of intervention fidelity within a classroom-based relevance intervention. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 23, 121–144. DOI: 10.1007/s11618-019-00922-z
Cohen, L., Manion, L., & Morrison, K. (2018). Research methods in education. (8th ed.). Routledge: Taylor & Francis.
Connolly, P., Keenan, C., & Urbanska, K. (2018) The trials of evidence-based practice in education: a systematic review of randomised controlled trials in education research 1980–2016. Educational Research, 60(3), 276–291, DOI: 10.1080/00131881.2018.1493353
Cook, T. D. (2002): Randomized experiments in education: Why are they so rare? Educational Evaluation and Policy Analysis, 24(3), 175–199.
Cook, T. D. (2007). Randomized experiments in education: Assessing the objections to doing them. Economics of Innovation New Technology, 16, 331–355. doi: 10.1080/10438590600982335
Csíkos, Cs. (2012). Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana. Gondolat.
Csíkos, Cs. (2015). Randomizált pedagógiai kísérletek a 21. században: in tempore opportuno. Neveléstudomány, 3(1), 53–62.
Csíkos, Cs. (2020). A neveléstudomány kutatásmódszertanának alapjai. ELTE Eötvös Kiadó.
Dawson, A., Yeomans, E., & Brown, E. R. (2018). Methological challenges in education RCTs: reflections from England’s Endowment Foundation. Educational Research, 60(3), 292–310. doi: 10.1080/00131881.2018.1500079
de Boer, H., Timmermans, A. C., & van der Werf, M. P. C. (2018). The effects of teacher expectation interventions on teachers’ expectations and student achievement: Narrative review and meta-analysis. Educational Research and Evaluation, 24(3–5), 180–200. doi: 10.1080/13803611.2018.1550834
de Marris, K., & Lapan, S. L. (Eds). (2004). Foundations fpr research. Methods of inquiry in education and the social sciences. Lawrence Erlbaum Associates, Inc., Publishers.
Dekker, I., & Meeter, M. (2022). Evidence-based education: Objections and future directions. Frontiers in Education. Vol. 7. DOI 10.3389/feduc.2022.941410
Fullan, M. (2001). The new meaning of educational change. Teachers College Press.
Geopalan, M., Rosinger, K., & Ahn, J. B. (2020). Use of quasi-experimental eesearch designs in education research: Growth, promise, and challenges. Review of Research in Education, 44, 218–243. DOI: 10.3102/0091732X20903302
Gersten, R., Baker, S. K., Smith-Johnson, J., Flojo, J. R., & Hagan-Burke, S. (2004). A tale of two decades: Trends in support of federally funded experimental research in special education. Exceptional Children, 70, 323–332. doi: 10.1177/001440290407000304
Harrison, P. L. (2000). School Psychology Review: Ending the 20th century and looking ahead to the future. School Psychology Review, 29, 473–482.
Heron, J., & Reason, P. (2001). The practice of co-operative inquiry: Research “with” rather than “on” people. In P. Reason, & H. Bradbury (Eds.), Handbook of action research: Participative inquiry and practice (pp. 179 – 188). Sage.
Hsieh, P., Acee, T., Chung, W.-H., Hsieh, Y.-P., Kim, H., Thomas, G. D., & You, J. (2005). Is educational intervention research on the decline? Journal of Educational Psychology, 97, 523–529. doi:10.1037/0022-0663.97.4.523
Hulleman, C. S., & Barron, K. E. (2016). Motivation interventions in education: Bridging theory, research, and practice. In L. Corno, & E. M. Anderman (Eds.), Handbook of educational psychology (3rd ed., pp. 160–171). Routledge, Taylor & Francis.
Hulleman, C. S., & Cordray, D. S. (2009). Moving from the lab to the field: The Role of fidelity and achieved relative intervention strength. Journal of Research on Educational Effectiveness, 2, 88–110. DOI:10.1080/19345740802539325
Kaplan, A., Katz, I., & Flum, H. (2012): Motivation theory in educational practice: Knowledge claims, challenges, and future directions. In K. R. Harris, S. Graham, T. Urdan, J. Royer, & M. Zeidner (Eds.), APA educational psychology handbook. Individual differences and cultural and contextual factors (Vol 2, pp. 165–194). American Psychological Association.
Lazowski, R. A,. & Hulleman, C. S. (2015). Motivation interventions in education: A meta-analysis. Review of Educational Research, 66(2), 602–640. https://doi.org/10.3102/0034654315617832
McGuire, K. (1999). 1999 request for proposals. Washington, DC: U. S. Department of Education, Office of Educational Research and Improvement.
Moir, T. (2018). Why is implementation science important for intervention design and evaluation within educational settings? Frontiers in Education, 61(3). doi: 10.3389/feduc.2018.00061
Morris, A. K., & Hiebert, J. (2011). Creating shared instructional products: An alternative approach to improving teaching. Educational Researcher, 40, 5–13. https://doi.org/10.3102/0013189X10393501
Morrison, K. (2019). Realizing the promises of replication studies in education. Educational Research and Evaluation, 25, 412–441. doi: 10.1080/13803611.2020.1838300
Mortensen, C. R., & Cialdini, R. B. (2010). Full-cycle social psychology for theory and application. Social and Personality Psychology Compass, 4(1), 53−63. https://doi.org/10.1111/j.1751-9004.2009.00239.x
Murrah, W. M., Kosovich, J. J., & Hulleman, C. S. (2017). Measuring fidelity in educational settings. In G. Roberts, S. Vaughn, T. Beretvas, & V. Wong (Eds.), Treatment fidelity in studies of educational intervention (pp. 39−60). Routledge
Pintrich, P. R. (2003): A motivational sciences perspective on the role of student motivation in learning and teaching context. Journal of Educational Psychology, 95(4), 667−686. doi:10.1037/0022-0663.95.4.667
Pontoppidan, M., Keilow, M., Dietrichson, J., Solheim, O. J., Opheim, V., Gustafson, S., & Andersen, S. C. (2018). Randomised controlled trials in Scandinavian educational research, Educational Research, 60(3), 311−335, DOI: 10.1080/00131881.2018.1493351
Pressley, M., & Harris, K. R. (1994). Increasing the quality of educational intervention research. Educational Psychology Review, 6, 191–208. https://doi.org/10.1007/BF02213181
Reschly, D. J. (2000). The present and future status of school psychology in the United States. School Psychology Review, 29, 507–522.
Robinson, D. H., Levin, J. R., Thomas, G. D., Pituch, K. A., & Vaughn, S. (2007). The incidence of “causal” statements in teaching-and-learning research journals. American Educational Research Journal, 44, 400–413. doi:10.3102/0002831207302174
Robinson, S., Skinner, C. H., & Brown, C. (1998). An analysis of articles appearing in school psychology journals over the past 10 years. Proven Practice: Prevention and Remediation Solutions for Schools, 1, 28–33.
Seethaler, P. M., & Fuchs, L. S. (2005). Drop in the Bucket: Randomized Controlled Trials Testing Reading and Math Interventions. Learning Disabilities Research & Practice, 20(2), 98–102.
Shadish, W. R., Cook, T. D., & Campbell, D. T. (2002). Experimental and quasiexperimental designs for generalized causal inference. Houghton Mifflin Company.
Shavelson, R. J., Phillips, D. C., Towne, L., & Feuer, M. J. (2003). On the science of education design studies. Educational Researcher, 32, 25–28. doi:10.3102/0013189X032001025
Slavin, R. E. (2019). How evidence-based reform will transform research and practice in education. Educational Psychologist, 0(0), 1–13. DOI: 10.1080/00461520.2019.1611432
Strein, W., Cramer, K., & Lawser, M. (2003). School psychology research and scholarship, School Psychology International, 24, 421–436.
Wentzel, K. R., & Wigfield, A. (2007). Motivational Interventions That Work: Themes and Remaining Issues. Educational Psychologist, 42(4), 261–271. https://sci-hub.se/https://doi.org/10.1080/00461520701621103
Yeager, D. S., & Walton, G. M. (2011). Social-psychological interventions in education: They're not magic. Review of Educational Research, 81, 267–301. https://doi.org/10.3102/0034654311405999