Zenei műfajokról alkotott tanulói vélemények
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányunkban a zenei preferencia és a zenei stílus fogalmát, a zenei műfajok kategorizálásának nehézségeit tárgyaljuk. Kutatásunkban konkrét zenei példákon vizsgáljuk a 7–19 éves tanulók véleményét az egyes műfajokról (N=1159). Mérőeszközünk saját fejlesztésű online kérdőív volt, amelyben négy zenei részletet helyeztünk el. A zenei videók típusai: utcazene, rockzene, klasszikus zene és népzene. A zenei részletekhez kapcsolódóan háttérkérdéseket tettünk fel, amelyek a hangszerbemutatón való részvételre, zenei műsorok nézésére irányultak. Az adatokat a tanulók életkora, a hangszeren tanuló és nem tanuló diákok összehasonlítása, a családi háttér alapján értelmezzük. A műfajok megítélésében szignifikáns különbség van a nemek, az életkori csoportok, a hangszeren játszó és nem játszó tanulók, továbbá a családi háttér alapján. A nemek közötti összehasonlításból látszik, hogy a lányok pozitívabb visszajelzést adtak az egyes zenei részletekkel kapcsolatban. Az életkori csoportok vizsgálata során a 15-16 éves tanulók megítélése a legalacsonyabb mind a négy zenei részletnél. A hangszeren tanuló és nem tanuló diákok hét csoportján egyértelműen kirajzolódik, hogy azok a tanulók, akik nem tanulnak és nem is szeretnének hangszeren tanulni, szignifikánsan kevésbé kedvelik a zenei részleteket. A szülők iskolai végzettsége alapján szignifikáns különbségek vannak a tanulók között. Vizsgálati eredményeink visszajelzés értékűek lehetnek az alapvetően népzenei- és klasszikus zenei iskolai törzsanyagra építő ének-zene és hangszeroktatás számára, hiszen a tanulók, korcsoporttól és nemtől függetlenül a populáris műfajokat (utcazene, rockzene) szignifikánsan jobban kedvelik, mint a klasszikus zenét vagy népzenét, amelyek megítélése egyébként nem tér el egymástól.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete, Kerettanterv az általános iskola 1-4.
évfolyamára [http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html]
/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete, Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára [http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html]
/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete, Kerettanterv a gimnáziumok 9−12. év-
folyamára [http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html]
Abeles, H. F. (2009). Are musical instrument gender associations changing? Journal of Research in Music Education, 57(2), 127–139.
Abril, C. R. (2005). Multicultural dimensions and their effect on children’s responses to pop songs performed in various languages. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 165, 37–52.
Ali, M. A., & Siddiqui, Z. A. (2017). Automatic music genres classification using machine learning. International Journal of Advanced Computer Science and Applications, 8(8), 337 –344.
Arriaga-Sanz, C., Riaño-Galán, M.-E., Cabedo-Mas, A., & Berbel-Gómez, N. (2016). Songs are taught, songs are learnt: musical preferences in early childhood. Music Education Research, 19(3), 309–326. doi:10.1080/14613808.2016.1214694
Bíró, I. F., Hörich, B., Szalai, T., & Váradi, J. (2020). The social dimensions of music education. Studia Universitatis Babes-Bolyai – Musica, 65(2), 37–50.
Boer, D., Fischer, R., Tekman, H. G., Abubakar, A., Njenga, J., & Zenger, M. (2012). Young people's topography of musical functions: Personal, social and cultural experiences with music across genders and six societies. International Journal of Psychology, 47(5), 355–369. https://t.ly/Sb48
Borthwick, S., & Moy, R. (2004). Popular Music Genres: An Introduction. Edinburgh University Press.
Bruce, R., & Kemp, A. (1993). Sex-stereotyping in Children's Preferences for Musical Instruments. British Journal of Music Education, 10, 213–217.
Dobrota, S., Reić Ercegovac, I., & Habe, K. (2019). Gender differences in musical taste: The mediating role of functions of music. Društvena istraživanja: časopis za opća društvena pitanja, 28(4), 567–586.
Bonneville-Roussy, A., Rentfrow, P. J., Xu, M. K., & Potter, J. (2013). Music through the ages: Trends in musical engagement and preferences from adolescence through middle adulthood. Journal of Personality and Social Psychology, 105(4), 703.
Brittin, R. V. (2014). Young listeners’ music style preferences: Patterns related to cultural identification and language use. Journal of Research in Music Education, 61(4), 415–430.
Creech, A. (2010). Learning a musical instrument: The case for parental support. Music Education Research, 12(1), 13–32.
Csapó, B. (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100, 343–366.
Csíkos, C. (2012). Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra, 12(1), 3–13.
Delsing, M.J.M.H., ter Bogt, T.F.M., Engels, R.C.M.E., Meeus, W.H.J. (2008).Adolescents’ music preferences and personality characteristics. European Journal of Personality, 22 (2), 109–130.
Dohány, G. (2014). Háttérváltozók és a zenei műveltség összefüggésének vizsgálata középiskolások körében. Magyar Pedagógia, 114(2), 91–114.
Droe, K. (2006). Music preference and music education: A review of literature. Applications of Research in Music Education, 24(2), 23–32.
Ercegovac, I. R., Dobrota, S., & Surić, S. (2017). Listening to music and music preferences in early adolescence. Metodički obzori: časopis za odgojno-obrazovnu teoriju i praksu, 12(24), 6–23.
Fabbri, F. (1982). A Theory of Popular Music Genres: Two Applications. In Horn, D. & Tagg, P. (Eds.), Popular Music Perspectives (pp. 52–81). Göteborg and Exeter: A. Wheaton & Co., Ltd.
Gordon, E. E. (1986). A Factor Analysis of the Musical Aptitude Profile, the Primary Measures of Music Audiation, and the Intermediate Measures of Music Audiation. Bulletin of the Council for Research in Music Education, (87), 17–25.
Green, L. (1997). Music, Gender, Education. Cambridge University Press.
Hargreaves, D. J., Marshall, N. A., & North, A. C. (2003). Music education in the twenty-first century: a psychological perspective. British Journal of Music Education, 20(2), 147–163. doi:10.1017/s0265051703005357
Hargreaves, D. J., North, A. C., & Tarrant, M. (2015). How and why do musical preferences change in childhood and adolescence. In G.E. McPherson (Ed.), The child as musician: A handbook of musical development (pp.303–322). Oxford University Press.
Harland, J., Kinder, K., Lord, P., Stott, A., Schagen, I., Haynes, J., Cusworth, L., White, R., & Paola, R. (2000). Arts Education in Secondary Schools: Effects and Effectiveness. Slough: National Foundation for Educational Research.
Headphone Addict (2023). 30+ Official Listening to Music Statistics (2023). https://t.ly/F1oG
Janurik, M., Kis, N., Szabó, N., & Józsa, K. (2021). Az ének-zene tantárgy iránti attitűd összefüggése az iskolai zenetanulás iránti motivációval hetedik osztályos tanulók körében. Neveléstudomány: Oktatás Kutatás Innováció, 9(2), 18-42.
Janurik, M., & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5–17.
Janurik, M. (2007). Áramlatélmény az iskolai ének-zeneórákon. Magyar Pedagógia, 107(4), 295–320.
Janurik, M. (2009). Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez. Új Pedagógiai Szemle, 59(7), 47–64.
Józsa, K., Kis, N., & Huang, S. Y. (2017). Mastery motivation in school subjects in Hungary and Taiwan. Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 7(2), 158–177.
Keiper, S., Sandene, B. A., Persky, H. R., & Kuang, M. (2009). The Nation’s Report Card: Arts 2008 Music & Visual Arts (NCES 2009–488). National Center for Education Statistics, Institute of Education Sciences, U.S. Department of Education, Washington, D.C.
Killian, J. N. & Satrom, S. L. (2011). The effect of demonstrator gender on wind instrument preference of kindergarten, third-grade, and fifth-grade students. Update: Applications of Research in Music Education, 29(2), 13–19.
Lamont, A., Hargreaves, D. J., Marshall, N. A., & Tarrant, M. (2003). Young people’s music in and out of school. British Journal of Music Education, 20(3), 229–241. doi:10.1017/s0265051703005412
LeBlanc, A. (1982). An interactive theory of music preference. Journal of Music Therapy, 19, 28–45.
Madsen, C. K., & Geringer, J. M. (2015). Responses of multi-aged music students to mid-20th-century art music: A replication and extension. Journal of Research in music Education, 63(3), 336–348.
McPherson, G. E., & O’Neill, S. A. (2010). Students’ motivation to study music as compared to other school subjects: A comparison of eight countries. Research Studies in Music Education, 32(2), 101–137.
Mendiković Đukić, A., Plavšić, M., & Vidulin, S. (2020). Students'music preferences towards classical music. Metodički obzori: časopis za odgojno-obrazovnu teoriju i praksu, 15(29), 5–23.
Nemzeti alaptanterv (2020). A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2020.3.
North, A., Hargreaves, D. J. & O’Neill, S. (2000) ‘The importance of music to adolescents’. British Journal of Educational Psychology, 70, 255–72.
Oláh, A. (1999). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, (6–7),15–27.
Oláh, A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény: Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó.
Papp, K., & Józsa, K. (2000). Legkevésbé a fizikát szeretik a diákok? Fizikai Szemle, 3(82), 3–35.
Patil, N. M., & Nemade, M. U. (2017). Music genre classification using MFCC, K-NN and SVM classifier. International Journal of Computer Engineering In Research Trends, 4(2), 43–47.
Pettijohn, T. F., Williams, G.M. & Carter, T.C. Music for the Seasons: Seasonal Music Preferences in College Students. Current Psychology, 29, 328–345 (2010). https://doi.org/10.1007/s12144-010-9092-8
Pintér, T. K. (2021). A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon. Akadémiai Kiadó.
Radočaj-Jerković, A., Škojo, T., & Milinović, M. (2018). Choir Singing as a Form on Informal Teaching and Its Influence on Forming Children’s Musical Preferences. Školski vjesnik: časopis za pedagogijsku teoriju i praksu, 67(2), 311–329.
Serbun, S. J., & DeBono, K. G. (2010). On Appreciating the Music of Our Parents: The Role of the Parent-Child Bond. North American Journal of Psychology, 12(1), 93–102
Soares-Quadros Jr, J. F., Sá, L. G. C. D., & Roman-Torres, C. M. (2023). Musical preferences of teenagers and adults: Evidence from a Spanish-speaking sample. Musicae Scientiae, 27(1), 233–246.
Tagg, P. (1982 revised 2015). Analysing Popular Music: Theory, Method and Practice. Popular Music, 2, 37–67. https://t.ly/W8Qf
Trollinger, L. M. (2021). Sex/gender research in music education: A review. Visions of Research in Music Education, 16(5), 5.
Ullal-Gupta, S., Vanden Bosch der Nederlanden, C. M., Tichko, P., Lahav, A., & Hannon, E. E. (2013). Linking prenatal experience to the emerging musical mind. Frontiers in Systems Neuroscience, 7, 48.
Upadhyay, D., Shukla, R., & Chakraborty, A. (2016). Factor structure of music preference scale and its relation to personality. Journal of Indian Academy of Applied Psychology, 43(1), 104–113.
Vidulin, S. (2020). Music teaching in regular class and extracurricular music activities in Croatia: State and perspectives. Hungarian Educational Research Journal, 10(2), 143–154.
Vilotijević, M.D., Medić, I. (2019). Introduction. In M. Dumnić Vilotijević, & I. Medić (Eds.), Contemporary Popular Music Studies. Systematische Musikwissenschaft. Springer VS, Wiesbaden. https://t.ly/6Xggo
Wikipedia contributors. (2023, June 17). List of music genres and styles. In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Retrieved 11:59, June 21, 2023, from https://t.ly/NOWj