SERDÜLŐK RIZIKÓMAGATARTÁSA A PSZICHOLÓGIAI JÓLLÉT, VALAMINT A KÉPESSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK TÜKRÉBEN
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A serdülőkori kockázati magatartás, különösen a dohányzás és az alkoholfogyasztás jelentős közegészségügyi aggodalmakra ad okot világszerte. Ezek a magatartásformák szoros összefüggést mutatnak a serdülőkorúak mentális egészségével és jóllétével. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja ezen összefüggéseket magyarországi serdülők mintáján, különös tekintettel a mentális jóllét védő szerepére. A vizsgálat egy keresztmetszeti felmérés, amelyben 276, 11-18 éves serdülő vett részt Dél-Pest megyében. Az adatgyűjtés 2021-2022 során történt, és magában foglalta a dohányzásra és alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdőíveket, valamint az EPOCH-H Serdülőkori Pszichológiai Jóllét Kérdőívet és az SDQ Képességek és Nehézségek Kérdőívet. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk. Sem a dohányzás, sem pedig az alkoholfogyasztás előfordulásában nem volt nemek szerint jelentős eltérés, bár a jóllét indikátorai és a képességek és nehézségek terén mutatkoztak nemi különbségek. Az eredmények kiemelik a pszichológiai jóllét és a kockázati magatartások közötti összefüggéseket. Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy míg a nehézségek, problémaviselkedések emelik, a jóllét magasabb szintjei jelentősen csökkenthetik a kockázati magatartások előfordulását, amelyek közvetett módon támogathatják a preventív intervenciók és programok fejlesztését.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Allen, J. P., Loeb, E. L., Narr, E. K., & Costello, M. A. (2021). Different factors predict adolescent substance use versus adult substance abuse: Lessons from a social-developmental approach. Development and Psychopathology, 33(3), 792-802. doi: 10.1017/S095457942000005X
Aliyev, B., Rustamov, E., Satici, S. A., & Zalova Nuriyeva, U. (2024). Azerbaijani adaptation of the WHO-5 wellbeing index: Investigating its relationship with psychological distress, resilience, and life satisfaction. BMC Psychology, 12(1), 100. doi: 10.1186/s40359-024-01593-0
Aucott, L., Poobalan, A., McCallum, M., & Smith, W. C. S. (2014). Mental well-being related to lifestyle and risky behaviours in 18-25 year old: Evidence from North-East Scotland. International Journal of Public Health Research, 4(1), 431-440.
Birkás, E., Lakatos, K., Tóth, I., & Gervai, J. (2008). Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel: A Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata. Psychiatria Hungarica, 23(5), 358–365.
Borca, G., Rabaglietti, E., Roggero, A., Keller, P., Haak, E., & Begotti, T. (2017). Personal values as a mediator of relations between perceived parental support and control and youth substance use. Substance Use & Misuse, 52(12), 1589-1601. doi: 10.1080/10826084.2017.1293103.
Brassai L., & Pikó B. (2011). Searching for meaning in life and prosocial behavior as protective factors against adolescent substance use. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), 17–34. doi: 10.1556/Mental.12.2011.1.2
Carlo, G., Crockett, L. J., Wilkinson, J. L., & Beal, S. J. (2011). The longitudinal relationships between rural adolescents’ prosocial behaviors and young adult substance use. Journal of Youth and Adolescence, 40(9), 1192–1202. doi: 10.1007/s10964-010-9588-4
Chau, K., Kabuth, B., Causin-Brice, O., Delacour, Y., Richoux-Picard, C., Verdin, M., Armand, I., & Chau, N. (2016). Associations between school difficulties and health-related problems and risky behaviours in early adolescence: A cross-sectional study in middle-school adolescents in France. Psychiatry Research, 244, 1–9. doi: 10.1016/j.psychres.2016.07.008
Chen, C.-Y., Storr, C. L., Tang, G.-M., Huang, S.-L., Hsiao, C. K., & Chen, W. J. (2008). Early alcohol experiences and adolescent mental health: A population-based study in Taiwan. Drug and Alcohol Dependence, 95(3), 209–218. doi: 10.1016/j.drugalcdep.2008.01.018
Cheng, H., & Furnham, A. (2019). Teenage locus of control, psychological distress, educational qualifications and occupational prestige as well as gender as independent predictors of adult binge drinking. Alcohol, 76, 103-109. doi: 10.1016/j.alcohol.2018.08.008
Diener, E. & Chan, M. Y. (2011). Happy people live longer: Subjective well-being contributes to health ang longevity. Applied Psychology: Health and Well-being, 3(1), 1-43. doi: 10.1111/j.1758-0854.2010.01045.x
Dimitriadis, D. G., Mamplekou, E., Dimitriadis, P. G., Dimitriadis G. D., Papageorgiou C. (2016). The association between smoking and psychopathology adjusted for body mass index and gender. Australian Psychiatry, 24(5), 441-444. doi: 10.1177/1039856216646228
Dudok, R., & Pikó, B. (2023a). A kockázati magagtartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében. Egészségfejlesztés, 64(1), 14-29.
Dudok, R. & Pikó, B., (2023b). Multi-level protective factors of adolescent smoking and drinking. European Journal of Investigation in Health, Psychology and Education, 13(6), 932-947. doi: 10.3390/ejihpe13060071
Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (2020). Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapest Corvinus Egyetem.
ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019: Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, EMCDDA Joint Publications, Publications Office of the European Union, Luxembourg. doi: 10.2810/877033
Fidalgo, T. M., Sanchez, Z. M., Caetano, S. C., Maia, L. O., Carlini, E. A., & Martins, S. S. (2016). The association of psychiatric symptomatology with patterns of alcohol, tobacco, and marijuana use among Brazilian high school students: Psychiatric symptoms, alcohol, tobacco, and marijuana use. The American Journal on Addictions, 25(5), 416–425. doi: 10.1111/ajad.12407
Fitzgerald, A., Maguire, J., & Dooley, B. (2016). Substance misuse and behavioral adjustment problems in Irish adolescence: Examining contextual risk and social proximal factors. Substance Use & Misuse, 51(13), 1790-1809. doi: 10.1080/10826084.2016.1197938
Friedman, H. S. & Kern, M. L. (2014). Personality, well-being, and health. Annual Review of Psychology, 65, 719-742. doi: 10.1146/annurev-psych-010213-115123
Frobel, W., Grafe, N., Meigen, C., Vogel, M., Hiemisch, A., Kiess, W., & Poulain, T. (2022). Substance use in childhood and adolescence and its associations with quality of life and behavioral strengths and difficulties. BMC Public Health, 22(1), 275. doi: 10.1186/s12889-022-12586-2
Goodman, R. (1997): The Strengths and Difficulties Questionnaire: A Research Note. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38. 5. sz. 581–586. doi: 10.1111/j.1469-7610.1997.tb01545.x
Hassan, N. M., Aziz, A. Husain, R., Daud, N., & Juhari, S. N. (2020). Association of prosocial behavior with ever smoking and alcohol drinking among school-going adolescents. Heliyon, 6(7), e04530. doi: 10.1016/j.heliyon.2020.e04530
Heizomi, H., Allahverdipour, H., Jafarabadi, M.A., & Safaian, A. (2015). Happiness and its relation to psychological well-being of adolescents. Asian Journal of Psychiatry, 16, 55-60. doi: 10.1016/j.ajp.2015.05.037
Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jåstad, A., Cosma, A., (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. Volume 1. Key findings. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2020. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.
Jackman, P. C., & Sisson, K. (2022). Promoting psychological well-being in doctoral students: A qualitative study adopting a positive psychology perspective. Studies in Graduate and Postdoctoral Education, 13(1), 19–35. doi: 10.1108/SGPE-11-2020-0073
Kasik, L., & Gál, Z. (2014). Óvodások szociálisprobléma-megoldó gondolkodása szüleik és pedagógusaik véleménye alapján. Magyar Pedagógia, 114(3), 189–213. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/69
Kern, M. L., Benson, L., Steinberg, E. A., & Steinberg, L. (2016). The EPOCH measure of adolescent well-being. Psychological Assessment, 28(5), 586–597. doi: 10.1037/pas0000201
Láng, A. (2019). A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(1), 12-34. doi: 10.1556/0406.20.2019.002
Lee, Y.-T., Huang, Y.-H., Tsai, F.-J., Liu, H.-C., Sun, F.-J., Tsai, Y.-J., & Liu, S.-I. (2021). Prevalence and psychosocial risk factors associated with current cigarette smoking and hazardous alcohol drinking among adolescents in Taiwan. Journal of the Formosan Medical Association, 120(1), 265–274. doi: 10.1016/j.jfma.2020.05.003
Lerner, R. M., Dowling, E. M., & Anderson, P. M. (2003). Positive youth development: Thriving as a basis of personhood and civil society. Applied Developmental Science, 7, 172-180. doi: 10.1207/S1532480XADS0703_8
Liu, B., Tian, L., Yang, S., Wang, X., & Luo, J. (2022). Effects of multidimensional self-esteems on Health Promotion Behaviors in Adolescents. Frontiers in Public Health, 10, 847740. doi: 10.3389/fpubh.2022.847740
Lowthian, E., Page, N., Melendez-Torres, G. J., Murphy, S., Hewitt, G., & Moore, G. (2021). Using latent class analysis to explore complex associations between socioeconomic status and adolescent health and well-being. Journal of Adolescent Health, 69(5), 774–781. doi: 10.1016/j.jadohealth.2021.06.013
Osland S, Hirsch L, Pringsheim T. (2017). Smoking, alcohol and drug use in youth and adults with attention-deficit hyperactivity disorder. BJPsych Open, 3(3), 141-146. doi:10.1192/bjpo.bp.116.004317
Németh, Á., Horváth, Zs., & Várnai, D. (2019). Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után? Educatio, 28(3), 472-494. doi: 10.1556/2063.28.2019.3.3
Orth, Z., Moosajee, F., & Van Wyk, B. (2022). Measuring mental wellness of adolescents: A systematic review of instruments. Frontiers in Psychology, 13, 835601. doi: 10.3389/fpsyg.2022.835601
Park, N., & Peterson, C. (2003). Early intervention from the perspective of positive psychology. Prevention & Treatment, 6(1), Article 35c. doi: 10.1037/1522-3736.6.1.635c
Pearson, M., Sweeting, H., West, P., Young, R., Gordon, J., & Turner, K. (2006). Adolescent substance use in different social and peer contexts: A social network analysis. Drugs: Education, Prevention and Policy, 13(6), 519–536. doi: 10.1080/09687630600828912
Ronen, T., Hamama, L., Rosenbaum, M., & Mishely-Yarlap, A. (2016). Subjective well-being in adolescence: the Role of self-control, social support, age, gender and familial crisis. Journal of Happiness Studies, 17, 81-104. doi: 10.1007/s10902-014-9585-5
Rózsa, S., & Kő, N. (2015). Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) pedagógiai diagnosztikai eszköz hazai adaptációja és szakemberek felkészítése a teszt használatára. Kutatási Jelentés. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Ruberu, T. L. M., Kenyon, E. A., Hudson, K. A., Filbey, F., Ewing, S. W. F., Biswas, S., & Choudhary, P. K. (2022). Joint risk prediction for hazardous use of alcohol, cannabis, and tobacco among adolescents: A preliminary study using statistical and machine learning. Preventive Medicine Reports, 25, 101674. doi: 10.1016/j.pmedr.2021.101674
Ryff, C. D. (2014). Psychological well-being revisited: Advances in the science and practice of eudaimonia. Psychotherapy and Psychosomatics, 83(1), 10–28. doi: 10.1159/000353263
Scalas, L. F., Lodi, E., Magnano, P., & Marsh, H. W. (2023). Towards a multidimensional measure of well-being: Cross-cultural support through the Italian validation of the well-being profile. BMC Psychology, 11(1), 441. doi: 10.1186/s40359-023-01485-9
Schwartz, S. J., Waterman, A. S., Vazsonyi, A. T., Zamboanga, B. L., Whitbourne, A. K., Weiskirch, R. S., Vernon, M., Caraway, S. J., Kim, S. Y., Forthum, L.F., Donnellan, M. B., & Ham, L. S. (2011). The association of well-being with health risk behaviors on college-attending young adults. Applied Developmental Science, 15(1), 20-36. doi: 10.1080/10888691.2011.538617
Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, Ch. (2005). Positive psychology progress. Empirical validation of interventions. American Psychologist, 60, 410-421. doi: 10.1037/0003-066X.60.5.410
Steinberg, L. (2007). Adolescence (8th ed.). New York: McGraw-Hill.
Sweeting, H., & Hunt, K. (2015). Adolescent socioeconomic and school-based social status, smoking, and drinking. Journal of Adolescent Health, 57(1), 37–45. doi: 10.1016/j.jadohealth.2015.03.020
Vallata, A., O’Loughlin, J., Cengelli, S., & Alla, F. (2021). Predictors of cigarette smoking cessation in adolescents: A systematic review. Journal of Adolescent Health, 68(4), 649–657. doi: 10.1016/j.jadohealth.2020.09.025
Varga, Sz. & Pikó, B. (2015). Társas és egyéni pszichológiai tényezők szerepe a serdülők rizikómagatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 35-54. doi: 10.1556/Mental.15.2014.003
Walsh, S. D., Sela, T., De Looze, M., Craig, W., Cosma, A., Harel-Fisch, Y., Boniel-Nissim, M., Malinowska-Cieślik, M., Vieno, A., Molcho, M., Ng, K., & Pickett, W. (2020). Clusters of contemporary Risk and Their Relationship to Mental Well-Being Among 15-Year-Old Adolescents Across 37 Countries. Journal of Adolescent Health, 66(6), S40–S49. doi: 10.1016/j.jadohealth.2020.02.012
WHO (2013). Mental health action plan 2013–2020. Geneva: World Health Organiza¬tion.
WHO (2019). Report on the Global Tobacco Epidemic, 2019. Geneva: World Health Organization. Licence:CC BY-NC-SA 3.0 IGO.