Magyar Pedagógia

Pedagógiai szempontú elvárások az edzőkkel szemben - Fókuszban a női labdarúgó akadémiák

2024-07-23T04:27:43+00:00

Ismert, hogy az edzőkkel szemben támasztott követelmények között a pedagógiai felkészültség is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Számos kutatás vizsgálja ezt a kérdéskört (Volkamer, 1993; Révész és mtsai, 2007; Déri, 2015; Balogh & Trzaskoma-Bicsérdy, 2020), azonban a női labdarúgás vonatkozásában a mai napig ritkaságnak számít az edzők pedagógiai tevékenységének elemzése. Jelen tanulmány erre a területre fókuszál, az elsőként államilag elismert, valamennyi női labdarúgó akadémián (n=6) folytatott kutatás bemutatásával. A szerzők kérdőíves vizsgálatot (n=517) végeztek, illetve célzott interjúk (n=5) felvételére került sor. A vizsgált csoportok (sportszakember, játékos, szülő) véleménye alapján beazonosításra kerülnek a leginkább elvárt edzői szerepek, feladatok és tulajdonságok. A kutatás alátámasztja, hogy a sikeres edzői tevékenységhez elengedhetetlen az alapos pedagógiai tudás. Az edző oktató-nevelő munkája jelentős hatást gyakorol a játékos személyiségére, pályafutására, amely sikerét a pedagógiai eszköztár használatával és bővítésével alapozhatja meg. Az eredmények alapján indokolt tovább fókuszálni az edzők pedagógiai kompetenciáira, hozzájárulva a női labdarúgó képzés fejlesztéséhez.

Serdülők rizikómagatartása a pszichológiai jóllét, valamint a képességek és nehézségek tükrében

2024-07-23T04:25:55+00:00

A serdülőkori kockázati magatartás, különösen a dohányzás és az alkoholfogyasztás jelentős közegészségügyi aggodalmakra ad okot világszerte. Ezek a magatartásformák szoros összefüggést mutatnak a serdülőkorúak mentális egészségével és jóllétével. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja ezen összefüggéseket magyarországi serdülők mintáján, különös tekintettel a mentális jóllét védő szerepére. A vizsgálat egy keresztmetszeti felmérés, amelyben 276, 11-18 éves serdülő vett részt Dél-Pest megyében. Az adatgyűjtés 2021-2022 során történt, és magában foglalta a dohányzásra és alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdőíveket, valamint az EPOCH-H Serdülőkori Pszichológiai Jóllét Kérdőívet és az SDQ Képességek és Nehézségek Kérdőívet. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk. Sem a dohányzás, sem pedig az alkoholfogyasztás előfordulásában nem volt nemek szerint jelentős eltérés, bár a jóllét indikátorai és a képességek és nehézségek terén mutatkoztak nemi különbségek. Az eredmények kiemelik a pszichológiai jóllét és a kockázati magatartások közötti összefüggéseket. Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy míg a nehézségek, problémaviselkedések emelik, a jóllét magasabb szintjei jelentősen csökkenthetik a kockázati magatartások előfordulását, amelyek közvetett módon támogathatják a preventív intervenciók és programok fejlesztését.

Az éneklési képesség keresztmetszeti vizsgálata általános iskolás tanulók körében

2024-08-15T11:57:02+00:00

Keresztmetszeti kutatásunkban az éneklési képesség fejlődését vizsgáltuk az általános iskola 1., 3., 5., 7. évfolyamán. Mintánkat 476 nem ének-zenei tagozatos tanuló alkotta. Kutatásunkban hangközéneklés (hangköz-reprodukció és egyhang-reprodukció), valamint dallaméneklés (dallam-reprodukció és daléneklés) részteszteket különítettünk el, az éneklési képesség fejlettségét az ének-reprodukció összevont mutatója (ÉKÖM) fejezi ki. További, elkülönített változóként a hangminőséget szintén vizsgáltuk. Saját mérőeszközt fejlesztettünk, melynek reliabilitása jó. Az (ÉKÖM) szignifikáns, közepes mértékű fejlődését mutattuk ki első és harmadik évfolyam között. Ötödik évfolyamon nem következik be további fejlődés, a hetedik évfolyamosok fejlettsége pedig nem különbözik szignifikánsan az első évfolyamosokétól. Az egyes éneklési készségek esetében szintén csak harmadik évfolyamon mutatható ki szignifikáns fejlődés. Az éneklési képesség a nemek szerint eltérő ütemben fejlődik. A lányok a fiúkkal összehasonlítva a harmadik évfolyamosok kivételével szignifikánsan fejlettebbek. Ugyanakkor három készség, a hangköz-reprodukció, a daléneklés, valamint a hangminőség tekintetében iskolai tanulmányaik során nem fejlődnek. Eredményeink alapján a nem tagozatos ének-zene oktatásban, elsősorban felső tagozaton a Kerettantervben az éneklés szerepe, fejlesztése szempontjából megfogalmazott célok nem teljesülnek.