A felsőoktatás szerepe az aktív idősödés támogatásában: Intergenerációs tanulás során szerzett tapasztalat vizsgálata az időskorúak és felsőoktatási hallgatók esetében
Main Article Content
Absztrakt
Az intergenerációs együttműködést támogató kezdeményezések elsődleges célja a különböző korosztályok közötti elfogadás elősegítése (Kaplan et al., 2017), valamint az aktív időskor támogatása (Aláez et al., 2022). A felsőoktatási intézmények kiemelt szerepet játszanak ezen kezdeményezések elősegítésében (Corrigan et al., 2013). Jelen tanulmány célja az intergenerációs tanulási tapasztalatok vizsgálata felsőoktatási színtéren. A kutatás 2022 őszén zajlott az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán egy nemzetközi konzorciális partnerség keretében, melynek alapvető célja az aktív időskor támogatási lehetőségeinek vizsgálata volt. A kutatás az intergenerációs tanulási projektben résztvevő ELTE egyetemi hallgatók (n=6) és idősebb önkéntes résztvevők (n=8) reflexióit tártja fel a tanulási tapasztalataik kapcsán, tekintettel az intergenerációs tanulás során fejlődni vélt készségekre, valamint a folyamatot segítő és hátráltató tényezőkre. A vizsgálat során mindkét korosztály esetében fókuszcsoportos interjúkat alkalmaztunk, és az adatok szintéziséhez diskurzuselemzést végeztünk (Krzyzanowksi, 2015), különös figyelmet fordítva az interakciók jellegének vizsgálatára.
Az elemzésben bemutatott induktív elemek és az azokkal kapcsolatos interakciók vizsgálata alapján láthatóak a két korcsoport közötti különbségek, valamint a csoportokon belül előforduló egyetértések, illetve különbözőségek. Mindkét korcsoport esetében felmerült a kooperatívitás, valamint kompromisszum-készség területén tapasztalt fejlődés, melynek más kontextusban való alkalmazásának lehetőségét különösen a fiatalabb résztvevők hangsúlyozták. Ezenfelül mindkét korosztály képviselője reflektált a projekt során tapasztalt kihívásokra, melyek főként a kommunikációs nehézségekben mutatkoztak meg. Azonban egyes résztvevők esetében a projekthez való hozzáállás, mások esetében a korkülönbség, valamint a különböző munkamorál jelentek meg meghatározó különbségként. Az oktatói facilitálás, mint támogató tényező kapott nagyobb hangsúlyt a fiatalabb résztvevők részéről; fontosságát egyöntetűen hangsúlyozták. Az intergenerációs tanulás hosszútávú fenntarthatósága kapcsán, annak egyetemi kurzusba való integrálásának potenciálja is felmerült a fókuszcsoportos beszélgetések során.