Gimnazisták pályaválasztási bizonytalansága

Absztrakt

A tanulmányban bemutatott empirikus vizsgálat arra keres választ, hogy milyen bizonytalanságok és nehézségek jellemzik a tanulók iránykeresését és döntéshozatalát a továbbtanulás és a pályaválasztás kérdésében, és ezek miként függnek össze a diákok egyes jellemzőivel a 10. és 11. osztályos magyar gimnazisták vizsgált szegmensében. Az adatfelvétel nemzetközi használatban elterjedt, magyar középiskolás mintán érvényesített két kérdéssor, továbbá egy saját fejlesztésű pályaorientációs kérdőív segítségével online történt 2022 februárjában (N=285). Alkalmazott eszközök: CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire (Gati & Osipow 2010; adaptálás: Olteanu 2022); valamint CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al. 1990; adaptálás: Lukács 2012; alkalmazás: Török 2016; Tudlik, 2021; Olteanu 2022). Az eredmények közül kiemelhető, hogy a legtöbb gimnazista (62%) felsőfokú tanulmányokat fontolgat. Jelentős hányaduknak (18%) még nincs elképzelése az érettségi utáni időszakról. Korábbi vizsgálatokkal összhangban szignifikáns kapcsolat mutatkozott a motiválatlanság, a döntési határozatlanság, a pályaválasztási szorongás valamint a pályaválasztási nehézségek között. A gyengébb tanulók kevésbé motiváltak, bizonytalanabbak és több pályaválasztási nehézséggel küzdenek. A nők tanulmányi eredménye jobb, számukra fontosabb a tanulás, nagyobb arányban preferálják a felsőfokú továbbtanulást, többféle pályaorientációs aktivitást folytatnak, motiváltabbak, de bizonytalanabbak és magasabb a szorongási szintjük. A sok tekintetben heterogén eredmények, az önismeret és a pályaismeret hiányosságai, a korai zárás veszélye és a nagyszámban fellépő különféle pályaválasztási nehézségek kezelése differenciált pedagógiai munkát tesznek szükségessé. Az életpálya-építési kompetencia (Jackson 2013) alacsony szintje általánosan jellemző. Elgondolkodtató, hogy a két vizsgált évfolyam között a pályaorientációs változók vonatkozásában nem mutatkoznak említésre méltó különbségek. Az eredmények arra utalnak, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató tevékenység lenne indokolt az iskolában és azon kívül is, erősítve a pályaorientáció folyamatjellegét. A felhasznált kérdőívek eszközként alkalmazhatók az iskolai munkában. Segítségükkel pontosabb információk nyerhetők az egyes tanulók pályaválasztási jellemzőiről, mely ismeretek felhasználhatók a diákok differenciált támogatásában.