A tanuláshoz, a tankönyvi szövegek megértéséhez nélkülözhetetlen szókincs játékos, számítógép-alapú, személyre szabott fejlesztése 2-4. évfolyamon: kontrollcsoportos hatásvizsgálat
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az olvasás a szavak és a szöveg jelentésének megértésén alapuló, többféle tevékenység párhuzamos elvégzését igénylő komplex folyamat. Alsó tagozaton az olvasástanítás fokozott figyelmet kap, beépül a magyar nyelv és irodalom órák menetébe. Több hangsúlyt kapnak a szómagyarázatok, a szövegértelmezések. Későbbi évfolyamokon több a tanulnivaló és ezzel az értelmezendő szöveg, így a tanulók között a tanulási teljesítményben is egyre inkább megjelennek a különbségek. Az olvasás-szövegértés fejlesztésének egy igen hatékony eszköze a szókincsfejlesztés, specifikusan azon szavak olvasásának és értésének fejlesztése, amelyre a diákoknak az iskolai tanulás során szükségük lesz. Kutatásunk célja egy olyan átfogó online szókincsfejlesztő program kidolgozása, amely az általános iskola nyolc évfolyamán alkalmazott tankönyvekben előforduló leggyakoribb több mint tízezer szavas korpuszra épít, és amely segítségével iskolai vagy iskolán kívüli keretek között megvalósítható a diákok személyre szabott fejlesztése a játékalapú tanulás eszközeivel. Kontrollcsoportos kutatás keretein belül tartalomfüggetlen és tartalomba ágyazott feladattípusok segítségével monitoroztuk a fejlesztő program hatását 2-4. évfolyamos tanulók körében. A mérőtesztek reliabilitásmutatója megfelelőnek bizonyult minden évfolyamon és minden feladattípusban. Összességében mind a fejlesztésbe bevont tanulók, mind a kontrollcsoportban résztvevő tanulók szignifikáns fejlődést mutattak a fejlesztési időszak végére, ami a kiválasztott korosztály fejlesztés iránti szenzitivitását mutatja. Az utóteszten a 3. és 4. évfolyamosok eredménye között a tartalomtól függetlenül mérő feladatok esetében nem jelentkezett szignifikáns különbség. A kontrollcsoportban a 2. évfolyamon a tartalomba ágyazott feladattípus az utóteszten is nehezebbnek bizonyult, ellentétben a fejlesztőcsoport eredményeivel, akik szignifikánsan jobban teljesítettek a fejlesztés végére ebben a feladattípusban. A kutatás jelentősége, hogy a szókincsfejlesztő program lehetővé teszi az általános iskolai tankönyvi szókészlet játékos, számítógép alapú elsajátítását, ami jelentős mértékben hozzájárulhat az olvasás-szövegértés fejlesztéséhez és a tanulási hatékonyság növeléséhez.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Baker, D. L., Alberto, P. C., & Macaya, M. M. (2022). Relation between the essential components of reading and reading comprehension in monolingual Spanish-speaking children: A meta-analysis. Educational Psychology Review, 34, 2661–2696. doi: 10.1007/s10648-022-09694-1
Binder, K. S., Cote, N. G., Lee, C., Bessette, E. & Vu, H. (2016). Beyond breadth: the contributions of vocabulary depth to reading comprehension among skilled readers. Journal of Research in Reading. 40(3), 333–343. doi: 10.1111/1467-9817.12069
Bishara, S. (2019). The orthographic depth and promotion of students with learning disabilities, Cogent Education, 6(1), 1646384, 1–13. doi: 10.1080/2331186X.2019.1646384
Coyne, M. D., Simmons, D. C., Kame’enui, E. J., & Stoolmiller, M. (2004). Teaching vocabulary during shared storybook readings: An examination of differential effects. Exceptionality, 12(3), 145–162. doi: 10.1207/s15327035ex1203_3
Csapó, B. (2003). A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csapó, B., & Molnár, G. (2019). Online diagnostic assessment in support of personalized teaching and learning: The eDia system. Frontiers in Psychology, 10(1522), 1–14. doi: 10.3389/fpsyg.2019.01522
Dagnaw, A. T. (2023). Revisiting the role of breadth and depth of vocabulary knowledge in reading comprehension. Cogent Education, 10(2217345), 1–12. doi: 10.1080/2331186X.2023.2217345
Dickinson, D. K., Nesbitt, K. T., Collins, M. F., Hadley, E. B., Newman, K., Rivera, B. L., Ilgez, H., Nicolopoulou, A., Golinkoff, R. M. & Hirsh-Pasek, K. (2019). Teaching for breadth and depth of vocabulary knowledge: Learning from explicit and implicit instruction and the storybook texts. Early Childhood Research Quarterly, 47, 341–356. doi: 10.1016/j.ecresq.2018.07.012
Dujardin, E., Ecalle, J., Auphan, P., Bailloud, N. & Magnan, A. (2023), Vocabulary and reading comprehension: what are the links in 7- to 10 year-old children? Scandinavian Journal of Psychology. 1–13. doi: 10.1111/sjop.12912
Ehri, L. C. (1997). Learning to read and learning to spell are one and the same, almost. In C. A. Perfetti, L. Rieben, & M. Fayol (Eds.), Learning to spell: Research, theory, and practice across languages (pp. 237–270). New York: Routledge.
Ehri, L. C. (2000). Learning to read and learning to spell: Two sides of a coin. Topic of Language Disorder, 20(3), 19–36.
Gonzalez, J. E., Pollard-Durodola, S., Simmons, D. C., Taylor, A. B., Davis, M. J., Kim, M., & Simmons, L. (2010). Developing low-income preschoolers’ social studies and science vocabulary knowledge through content-focused shared book reading. Journal of Research on Educational Effectiveness, 4(1), 25–52. doi: 10.1080/19345747.2010.487927
Kim, Y.-S. G. & Petscher, Y. (2023). Do spelling and vocabulary improve classification accuracy of children’s reading difficulties over and above word reading? Reading Research Quarterly, 58(2), 240–253. doi: 10.1002/rrq.496
Lenhard, W. & Lenhard, A. (2016). Computation of effect sizes. Retrieved from: https://www.psychometrica.de/effect_size.html. Psychometrica. doi: 10.13140/RG.2.2.17823.92329
Li, M. & Kirby, J. R. (2015). The effects of vocabulary breadth and depth on English reading. Applied Linguistics, 36(5), 611–634. doi: 10.1093/applin/amu007
Loftus, S. M., Coyne, M. D., McCoach, D. B., Zipoli, R., & Pullen, P. C. (2010). Effects of a supplemental vocabulary intervention on the word knowledge of kindergarten students at risk for language and literacy difficulties. Learning Disabilities Research & Practice, 25(3), 124–136. doi: 10.1111/j.1540-5826.2010.00310.x
Magyar, A. (2022). Iskolába lépő és iskolás korú gyermekek szókincsének mérése – szakirodalmi áttekintés. Magyar Pedagógia, 122(3), 169–185. doi: 10.14232/mped.2022.3.169
Magyar, A., Habók, A., & Molnár, Gy. (2023). Számítógépes szókincsmérő teszt kisiskolás diákok részére: alkalmazhatóság, megbízhatóság, működés. Magyar Pedagógia, Kézirat benyújtva.
Molnár, Gy. (2011). Az információs-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra. Magyar Tudomány. 172(9), 1038–1047.
Molnár, Gy. & Csapó, B. (2018). The efficacy and development of students’ problem-solving strategies during compulsory schooling: Logfile analyses. Frontiers in Psychology, 9(302), 1–17. doi: 10.3389/fpsyg.2018.00302
Molnár, Gy. & Csapó, B. (2019). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4-5), 16–32. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.4-5.16
Neuman, S. B., & Dwyer, J. (2011). Developing vocabulary and conceptual knowledge for low-income preschoolers: A design experiment. Journal of Literacy Research, 43(2), 103–129. doi: 10.1177/1086296X11403089
Ouellette, G. P. (2006). What’s meaning got to do with it: The role of vocabulary in word reading and reading comprehension. Journal of Educational Psychology, 98(3), 554–566. doi: 10.1037/0022-0663.98.3.554
Panadero, E. & Lipnevich, A. A. (2022). A review of feedback models and typologies: Towards an integrative model of feedback elements. Educational Research Review, 35, 1–22. doi: 10.1016/j.edurev.2021.100416
Perfetti, C. A. (2007). Reading ability: Lexical quality to comprehension. Scientific Studies of Reading, 11(4), 357–383. doi: 10.1080/10888430701530730
Perfetti, C., & Stafura, J. (2013). Word knowledge in a theory of reading comprehension. Scientific Studies of Reading, 18(1), 22–37. doi: 10.1080/10888438.2013.827687
Proctor, C. P., Silverman, R. D., Harring, J. R. & Montecillo, C. (2012). The role of vocabulary depth in predicting reading comprehension among English monolingual and Spanish-English bilingual children in elementary school. Reading and Writing, 24, 1635–1664.
Segers, E., & Verhoeven, L. (2003). Effects of vocabulary training by computer in kindergarten. Journal of Computer Assisted Learning, 19(4), 557–566. doi: 10.1046/j.0266-4909.2003.00058.x
Segers, E., Nooijen, M., & Moor, J. (2007). Computer vocabulary training in kindergarten children with special needs. International journal of rehabilitation research, 29(4), 343–345. doi: 10.1097/MRR.0b013e328010f4e0
Steklács, J., Hódi, Á., & Török, T. (2020). Az olvasás-szövegértés tanításának megújítása az elméleti keretek, az értékelés és a fejlesztőprogramok területén. Magyar Tudomány, 181, 11–23. doi: 10.1556/2065.181.2020.1.2
Tong, X. & Tong, S. X. (2022). How vocabulary breadth and depth influence bilingual reading comprehension: Direct and indirect pathways. Learning and Individual Differences, 100(102227), 1–11. doi: 10.1016/j.lindif.2022.102227
Internetes források
eDia, Elektronikus diagnosztikus rendszer (http://edia.hu/ok/)
eLea Fejleszd a szókincsed! című program (https://edia.hu/elea/fejleszd-szokincsed/)
FluentU (Fluentu.com)
Membean (membean.com)
WordUp Vocabulary (wordupapp.co)
Varázsbetű Programcsalád (varazsbetu.hu)