A problémamegoldó gondolkodás fejlődése Az intelligencia és a szocioökonómiai háttér befolyásoló hatása 3–11. évfolyamon

Absztrakt

Az iskola egyik alapvető célja a tanulók gondolkodásának, általános értelmi képességei-nek fejlesztése. Ennek ellenére az általános intellektuális képességek tantárgyakhoz nem kötődő komponenseinek vizsgálata hosszú ideig csak másodlagos szerepet játszott a pe-dagógiai mérésekben, miután azok fejlesztése nem kapott teret az iskolában. Annak elle-nére, hogy a tesztekkel végzett kezdeti kutatások általános képességek mérésére irányul-tak (Binet és Simon, 1905), a kutatásokban rejlő lehetőségek az oktatás szemszögéből nézve kihasználatlanok maradtak, miután a kutatók megkérdőjelezték azok fejleszthető-ségét (Csapó és Molnár, 2012). Ma már több, különböző területen végzett empirikus ku-tatás bizonyítja, hogy az értelmi képességek fejleszthetőek (Adey, Csapó, Demteriou, Hautamäki és Shayer, 2007), sőt a fejlesztésre szenzitív szakasz meghatározására és is-kolai fejlesztésükre szükség van. A tanulmány célja a problémamegoldó gondolkodás fejlődésének jellemzése mellett annak meghatározása, hogy a diákok intelligenciájának fejlettségi szintje és szocioöko-nómiai tényezői mennyire befolyásolják problémamegoldó gondolkodásuk fejlettségi szintjét, valamint e kapcsolat erőssége változik-e az idővel, a kötelező iskoláztatás évei alatt. A kutatás relevanciáját mutatja, hogy annak ellenére, hogy az intelligencia problé-mamegoldó gondolkodásban játszott szerepének kutatása nem új keletű, nincs a kettőkapcsolatát átfogóan jellemző nagymintás empirikus kutatás (Wenke, Frensche és Funke, 2005). A vonatkozó kutatások általában pilot kutatások (Beckmann és Guthke, 1995; Revákné Markóczy, 2001), melyek szűk (Wüstenberg, Greiff és Funke, 2012), esetenként egy életkorban és laboratóriumi környezetben (Bühner, Kröner és Ziegler, 2008), külön-böző típusú problémahelyzetek segítségével vizsgálják az intelligencia és a probléma-megoldás sikerességének kapcsolatát.