Kiemelt akadémiai rendszer labdarúgóinak véleménye a sportágválasztásról, sikerességről és az edzői szerepekről

Absztrakt

A hagyományos pedagógusszerepek között napjainkban hangsúlyos teret kap a nevelői, a tudásátadó, a partneri és a tanórán kívüli szerep (Gergely, 2002; Hoffmann, 2002). A pedagógus kiemelt feladata közé tartozik a nevelés céljának és folyamatának kidolgozása és megvalósítása, mely tevékenységben az iskola intézménye mellett bizonyos minőségben a szülők és a tanulók is részt vesznek (Czövek, 2017). E tekintetben hangsúlyos szerepet kap a tudatos tervezés, az értékek kialakítása és a gyakorlás mint a sikeres felnőtt életre való felkészítés elemei. Nincs ez másképp a sportban sem. A tudatosan tervezett sportágválasztás, a szisztematikus kiválasztás és a tehetséggondozás rendszere alapvetően meghatározza a sportoló karrierjének lehetséges kimenetelét, sikerességét (Bognár, 2009). Az utánpótlásnevelés rendszerszintű fejlesztése kiemelten fontos a labdarúgáshoz szükséges képességek fejlesztésében, a készségek kialakításában, valamint ezen keresztül a beválás elősegítésében (Vincze et al., 2011). Ismert, hogy a siker eléréséhez a sportszakmai tényezők mellet igen szükséges a pedagógiai és az érzelmi felkészítés is (Gombocz, 2005). A labdarúgó tehetségek kiválasztása és az objektív tesztekkel történő értékelése, illetve erre építve fejlesztése komplex és soktényezős feladat. A folyamatos mérések és elemzések segítségével olyan referenciapontokat lehet létrehozni, melyek iránymutatóként biztosíthatják a minőségi utánpótlásnevelést, ezáltal a kiemelkedő egyéni és csapateredmények elérését (Vincze et al., 2008). Egyértelmű, hogy a tehetséggondozás folyamatában a fókusznak nem kizárólag az objektív teszteredményekre kell irányulnia, hanem ezen felül a komplex képzés, felkészítés és az irányított nevelőhatások is jelentős befolyásoló szereppel bírnak (Kiss & Bognár, 2018).