Egyéni különbségek kvalitatív kutatása a nyelvpedagógiában Nemzetközi folyóiratok szisztematikus szakirodalmi áttekintése

Absztrakt

Jelen kutatásunkban a nyelvpedagógia-vizsgálatok kapcsán felmerülő két kihívással foglalkozunk. Az első problémakör két egyidejűleg érvényes, de részben ellentétes törekvésre vonatkozik. Egyrészt általános törekvés a tudományos vizsgálatokkal kapcsolatosan, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyek a nyelvtanulók nagyobb csoportjaira vonatkozhatnak különböző kontextusokban (Dörnyei & Ryan, 2015). Másrészt az utóbbi években egyre inkább megfogalmazódik az az igény is, hogy a kontextus vizsgálata is egy kutatási cél legyen (pl. Illés, 2020), illetve általánosan érvényes eredmények csak általános jelenségek vizsgálatából származhatnak, és szükség lenne olyan specifikus kutatási eredményekre, amelyek meghatározóak és helytállóak egy adott kontextusban (Ushioda, 2019). Bár a két cél látszólag ellentétes, vannak olyan kutatás-módszertani eszközök, amelyek a kettőt akár egyszerre is meg tudják valósítani. Ilyen eszközök lehetnek a különböző metaelemzést vagy szisztematikus szakirodalmi áttekintést használó eljárások, amelyek egyre nagyobb teret kaptak a nemzetközi szakirodalomban, mely elemzésekben a kutatók öszszefoglaló következtetéseket tudnak levonni egy-egy szűkebb szakterület eredményeit és azok különböző kontextusokban való jelentőségét illetően (pl. Al-Hoorie, 2018; Plonsky & Oswald, 2015; Teimouri et al., 2019), illetve át tudják tekinteni egy-egy folyóirat publikációs jellemzőit is (Nagy & Molnár, 2017, 2018). A második problémakör szűkebb szakterületünket érinti és az egyéni különbségek vizsgálatával kapcsolatosan merült fel. Az egyéni különbségek mérése egy hagyományos és népszerű területe a nyelvpedagógiának, hiszen a kutatók évtizedek óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy mi különbözteti meg azokat a tanulókat, akik gyorsan és látszólag erőfeszítés nélkül tudnak egy második, harmadik nyelvet elsajátítani azoktól, akiknek ez lassabban és nehezebben megy (Dörnyei & Ryan, 2015). A probléma egyik része, hogy az utóbbi években a relevánsnak gondolt egyéni különbségek száma folyamatosan növekszik (Dewaele, 2019; Larsen-Freeman, 1997). Továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy az egyéni különbségekre nemcsak úgy kell tekintenünk mint nagyjából változatlan tulajdonságokra, vonásokra (trait), hanem mint kontextustól és állapottól függő, gyorsan változó jellemzőkre, állapotokra (state) is (Csizér & Albert, megjelenés alatt; Dörnyei & Ryan, 2015). Viszont a két komponens egyidejű vizsgálata szükségessé teszi a kvalitatív elemzéseket, hiszen – mint erre Dörnyei és Ryan (2015) is felhívja a figyelmünket – a kvalitatív, illetve vegyes módszerű vizsgálatok kiegészítik a kvantitatív vizsgálatokat, lehetővé téve, hogy jobban megértsük az egyéni változók működését. Ez a két problémakör motivált minket arra, hogy szisztematikus szakirodalmi áttekintés segítségével vizsgáljuk meg, hogy a nyelvpedagógia öt vezető nemzetközi folyóiratának elmúlt években megjelent cikkeiben milyen egyéni különbségeket vizsgálnak kvalitatív módszerekkel. Jelen tanulmányunkban 2016 és 2019 között megjelent 79 cikk tematikus elemzéséről számolunk be. Irodalmi összefoglalónkban az egyéni különbségek vizsgálatát tekintjük át. Annak ellenére, hogy a tanulmányunk fókusza a kvalitatív elemzések összesítése volt, irodalmi áttekintésünkben a kvantitatív elemzésekből indulunk ki egyrészt a kutatási hagyományok miatt, másrészt azért, mert az ezen elemzések kapcsán megfogalmazott kritikák motiválták jelen munkánkat. A módszertan részben ismertetjük a folyóiratok és a cikkek kiválasztási lépéseit. Az eredmények elemzése során rámutatunk arra, melyek azok a témák és területek, amelyek vizsgálata Magyarországon továbbra is fontos lehet.