Háttérváltozók és a zenei műveltség összefüggésének vizsgálata középiskolások körében

Absztrakt

A magyar közoktatás keretei között megvalósított zenei nevelés kialakítása Kodály Zoltánzenepedagógiai tevékenységéhez köthető. Az 1920-as évektől kezdődően lépésről lépés-re kialakított zenei nevelési koncepció lényege a zenei műveltség legszélesebb tömegek-hez való eljuttatása. A közoktatás zenetanítási gyakorlatában egyeduralkodó és eredmé-nyes fejlesztési elv a nemzetközi zenepedagógiában is elismertté vált, valamint az egye-temes zenei nevelési irányzatok közé emelkedett. Kodály halálát követően az ezredfordulótól napjainkig a hazai zenei nevelés területén tevékenykedők egyre hangsúlyosabban vetették fel az iskolai énektanítás eredményessé-gének problémáját. Azonban az általuk tapasztalt és jelzett minőséggyengüléssel egyide-jűleg a nemzetközi zenei nevelési trendek a zenetanulásban rejlő lehetőségek kiaknázását hangsúlyozzák. Elérkezettnek látszik az idő, hogy a neveléstudomány empirikus kutatási irányai között helyet kapjon az iskolai zenei nevelés eredményességének kérdése, hiszen a tudomány eszközei segítségével komplex és objektív módon tárhatók fel a zenei neve-lés problémás elemei. Így a problémahordozó alkotórészek feltárásán túl esély teremtő-dik a hosszú évtizedeken át sikeres zenepedagógia értékeinek megtartására, valamint az értékőrzés lehetséges útjainak megjelölésére is.