Zenei képességek fejlődése 4 és 8 éves kor között
Main Article Content
Absztrakt
A zenei képességek vizsgálatára az utóbbi évtizedek hazai zenepedagógiai kutatásai so-rán viszonylag kevés figyelem irányult. Mindössze két olyan hazai vizsgálatról tudunk, amelyek modellalkotásra, illetve saját fejlesztésű mérőeszköz kialakítására törekedtek. Az 1990-es évek elején Nagy József vezetésével, Erős Istvánné, Fodor Katalin és PethőIstván munkájának köszönhetően a zenei alapképesség átfogó vizsgálatára került sor (Erős, 1993). A kutatás a 10, 14, 16 éves, illetve a főiskolás korosztály vizsgálatára irá-nyult. A vizsgálat néhány elemét utólag a három-, illetve a hatéves gyermekekre is kiter-jesztették, de az ismertetett mérőeszköz és a közölt eredmények főként az említett fel-sőbb korosztályokra vonatkoznak. Egy közelmúltban lezajlott longitudinális vizsgálat (Turmezeyné és Balogh, 2009; Turmezeyné, Máth és Balogh, 2005) kiindulópontja a má-sodik évfolyamos tanulók vizsgálata volt. Ugyanakkor az óvodáskorú gyermekek, illetve az első évfolyamos tanulók zenei képességével kapcsolatosan igen kevés adattal rendel-kezünk, és e korosztály vizsgálatára alkalmas hazai mérőeszköz sem áll rendelkezé-sünkre. A tanulmányban bemutatott keresztmetszeti vizsgálat során a zenei észleléshez kap-csolódó képességek korai – négy- és nyolcéves kor közötti – fejlődését tártuk fel közép-ső csoporttól második osztályig, a kutatásban 657 gyermek vett részt. A saját készítésűmérőeszköz alapján nyert adatok elemzésével feltártuk a zenei képességek egyes össze-tevőinek életkori jellemzőit, megvizsgáltuk ezen összetevők struktúráját. Elemeztük az óvodai és a kisiskoláskori zenei nevelés, valamint a családi háttér feltételezhető hatását a képességek fejlődésére. Az eredmények ismeretében következtetéseket fogalmaztunk meg egyrészt a további kutatások, másrészt a zenei nevelés gyakorlata számára.