Szociális hatások a serdülőkori dohányzásban A szociális háttér, a család és a kortársak szerepe

Absztrakt

Szerte a világona dohányzás az egyik legsúlyosabb társadalmi és népegészségügyi prob-léma, ami különösen igazMagyarországraés Kelet-Európa országaira(Ádány,2003; Edwards,2004).Még több aggodalmat keltaz a tény, hogy míg a felnőttkori dohányzás a fejlettországokban (különösen Nyugat-Európában és az USA-ban) jelentősen csökken, addiga serdülőkori dohányzás világszerte egyre növekvő tendenciát mutat(Brown,2002; Griesbach Amos &Candace,2003; Hipple,Lando, Klein,&Winickoff, 2011).Hozzá-adódik ehhez a tényhez, hogy Magyarországon és Kelet-Európában az egyik legmagasabb a fiatalkori dohányzás előfordulása(Pikó,2010). Míg az Amerikai Egyesült Államokban a 10–18 éves serdülők között a napi rendszerességgel dohányzók aránya2001-ben 3,9% volt, addig ez az érték itthon 32,8%(Pikó&Fitzpatrick,2001a).Az utóbbi évek adataiis lehangoló képet mutatnak, a 2010-es HBSC-vizsgálat adatai szerint a 11. évfolyamos lányok 39,1%-a, a fiúk 45%-a dohányzik rendszeresen (Halmai &Németh, 2010).Az Eurostat(2012) honlapján fellelhető adatok alapján az uniós országok közül Magyarorszá-gon dohányoznak Ausztria után legtöbben a fiatalkorú populációban, a 15 és 24 évesek 38,6%-a dohányzik napi rendszerességgel.Az igen magas értékek hátterében számos té-nyező állhat, melyek közül jelen tanulmányunkban különös figyelmet fordítunk a szociális háttérreés a társas hálóra, azaz atársas kapcsolatok–a család, a kortársakés abarátok –hatásaira. Kutatásunkat önkitöltéses kérdőívek segítségével egy kisváros és kistérségének összes alap-és középfokú oktatási intézményének bevonásával végeztük7–12. évfolyamon, a minta így reprezentálja egy alföldi kisvárosnak és kistérségének serdülőkorú populációját. A kérdőív a szerfogyasztási szokásokon, a prevalenciaadatokon és a szocio-demográfiai változókmellett kitért a dohányzással kapcsolatos attitűdökre és az ezzel kapcsolatos tár-sas hatásokra. Az adatok feldolgozását követően leíró statisztikai módszereket és többvál-tozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk az elemzéshez.