Az AZ ÉNEKLÉSI KÉPESSÉG KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK KÖRÉBEN
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Keresztmetszeti kutatásunkban az éneklési képesség fejlődését vizsgáltuk az általános iskola 1., 3., 5., 7. évfolyamán. Mintánkat 476 nem ének-zenei tagozatos tanuló alkotta. Kutatásunkban hangközéneklés (hangköz-reprodukció és egyhang-reprodukció), valamint dallaméneklés (dallam-reprodukció és daléneklés) részteszteket különítettünk el, az éneklési képesség fejlettségét az ének-reprodukció összevont mutatója (ÉKÖM) fejezi ki. További, elkülönített változóként a hangminőséget szintén vizsgáltuk. Saját mérőeszközt fejlesztettünk, melynek reliabilitása jó. Az (ÉKÖM) szignifikáns, közepes mértékű fejlődését mutattuk ki első és harmadik évfolyam között. Ötödik évfolyamon nem következik be további fejlődés, a hetedik évfolyamosok fejlettsége pedig nem különbözik szignifikánsan az első évfolyamosokétól. Az egyes éneklési készségek esetében szintén csak harmadik évfolyamon mutatható ki szignifikáns fejlődés. Az éneklési képesség a nemek szerint eltérő ütemben fejlődik. A lányok a fiúkkal összehasonlítva a harmadik évfolyamosok kivételével szignifikánsan fejlettebbek. Ugyanakkor három készség, a hangköz-reprodukció, a daléneklés, valamint a hangminőség tekintetében iskolai tanulmányaik során nem fejlődnek. Eredményeink alapján a nem tagozatos ének-zene oktatásban, elsősorban felső tagozaton a Kerettantervben az éneklés szerepe, fejlesztése szempontjából megfogalmazott célok nem teljesülnek.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Adorján, I. (1996). Hangképzés, énektanítás. Eötvös József Kiadó.
Apfelstadt, H. (1984). Effects of Melodic Perception Instruction on Pitch Discrimination and Vocal Accuracy of Kindergarten Children. Journal of Research in Music Education, 1984(32), 15–24. https://doi.org/10.2307/3345277
Ashley, M. (2019). What voices have emerged? Lessons on boys’ vocal dispositions and choral tone from a new choral leaflet series. Music Education Research, 21(2), 135–149. https://doi.org/10.1080/14613808.2018.1534819
Asztalos, A. (2019). Zenei képességfejlesztés az általános iskolában. Parlando, 2019(5).
Berkowska, M., & Dalla Bella, S. (2009). Singing Proficiency in the Majority Normality and “Phenotypes” of Poor Singing. The Neurosciences and Music III — Disorders and Plasticity. Annals of the New York Academy of Sciences, 1169, 99–107. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04558.x
Berkowska, M., & Dalla Bella, S. (2013). Uncovering phenotypes of poor-pitch singing: the Sung Performance Battery (SPB). Frontiers in Psychology, 4, 714. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2013.00714
Bónis, F. (1982). Kodály Zoltán Visszatekintés I. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok 1964, Zeneműkiadó.
Bradshaw, E., & McHenry, A. M. (2005). Pitch Discrimination and Pitch Matching Abilities of Adults who Sing Inaccurately. Journal of Voice, 19(3), 431–439. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2004.07.010
Dalla Bella, S. (2015). Defining poor-pitch singing: A problem of measurement and sensitivity. Music Perception, 32(3), 272–282. https://doi.org/10.1525/mp.2015.32.3.272
Dalla Bella, S., Giguère, J-F., & Peretz, I. (2007). Singing proficiency in the general population. The Journal of the Acoustical Society of America, 121(2), 1182–1189. https://doi.org/10,1121/1,2427111
Davidson, L. (1994). Song singing by young and old: a development approach to music. In R. Aiello (Ed.), Musical perceptions. (pp. 99–130.) Oxford University Press.
Demorest, S. M., & Clements, A. (2007). Factors influencing the pitch-matching of junior high boys. Journal of Research in Music Education, 55(3), 190–203. https://doi.org/10.1177/002242940705500302
Erős, I. (1992). A zenei alapképesség vizsgálata. In Czeizel, E. & Batta, A. (Ed.), A zenei tehetség gyökerei (pp. 183–206). Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó.
Erős, I. (1993). Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó.
Estis, J. M., Coblentz, J. K., & Moore, R. E. (2009). Effects of increasing time delays on pitch-matching accuracy in trained singers and untrained individuals. Journal of voice: official journal of the Voice Foundation, 23(4), 439–445. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2007.10.001
Gembris, H. (2002). The development of musical ability. In R., Colwell, & C., Richardson (Eds.), The new handbook of research on music teaching and learning. (pp. 487–509). Oxford University Press.
Gembris, H. (2006). The development of musical abilities. In Colwell, R. (Ed.), MENC handbook of musical cognition. Oxford University Press.
Gévayné Janurik, M. (2010). A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között [Doctoral dissertation]. Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola.
Goetze, M., & Horii, Y. (1989). A comparison of the pitch accuracy of group and individual singing in young children. Bulletin of the Councilfor Research in Music Education, 99, 57-73.
Gordon, E. E. (1965). Musical aptitude profile manual. Houghton Mifflin.
Green, G. A. (1994). Unison versus individual singing and elementary students’ vocal pitch accuracy. Journal of Research in Music Education, 42, 105–114.
Gudmundsdottir, R. H., & Cohen, A. J. (2015). Advancing interdisciplinary research in singing through the AIRS Test Battery of Singing Skills. Musicae Scientiae, 19(3), 234–237. https://doi.org/10.1177/1029864915598735
Hutchins, S. M., & Peretz, I. (2012). A frog in your throat or in your ear? Searching for the causes of poor singing. Journal of Experimental Psychology General, 141(1), 76–97. https://doi.org/10.1037/a0025064
Hutchins, S., Larrouy-Maestri, P., & Peretz, I. (2014). Singing ability is rooted in vocal-motor control of pitch. Attention, perception & psychophysics, 76(8), 2522–2530. https://doi.org/10.3758/s13414-014-0732-1
Janurik, M. (2007). Áramlatélmény az iskolai ének-zene órákon. Magyar Pedagógia, 107(4), 295–320.
Janurik, M., & Józsa, K. (2012). Findings of a three months long music training programme. Hungarian Educational Research Journal, 4(2), https://doi.org/10.5911/HERJ2012.04.01
Janurik, M., & Józsa, K. (2013). A zenei képességek fejlődése négy- és nyolcéves kor között. Magyar Pedagógia, 113(2), 75–99.
Janurik, M., & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5–17. https://doi.org/10.31074/gyn20182517
Janurik, M., Szabó, N., & Józsa, K. (2020). A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében. Magyar Pedagógia, 120(2), 171–200. https://doi.org/10.17670/MPed.2020.2.171
Kenneth, H. P., & Randall, E. A. (1997). The Relationship of Singing Accuracy to Pitch Discrimination and Tonal Aptitude Among Third-Grade Students. Contributions to Music Education, 24(1), 7–22.
L. Nagy, K. (2003). Az ének-zene tantárgy helyzete egy kérdőíves felmérés tükrében. Országos Közoktatási Intézet, Új Pedagógiai Szemle (2002 novmeber). https://epa.oszk.hu/00000/00035/00065/2002-11-hk-LNagy-Enek.html
Leighton, G., & Lamont, A. (2007). Exploring children's singing development: do experiences in early schooling help or hinder?. Music Education Research, 8(3), 311–330. https://doi.org/10.1080/14613800600957461
Levinowitz, L. M. (1989). An Investigation of Preschool Children’s Comparative Capability to Sing Songs with and without Words. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 100, 14–19. http://www.jstor.org/stable/40318259
Mendes, P. A., Rothman, B. H., Sapienza, C., & Brown, Jr., W.S. (2003). Effects of Vocal Training on the Acoustic Parameters of the Singing Voice. Journal of Voice, 17(4), 529–543. https://doi.org/10.1067/S0892-1997(03)00083-3
Moore, R. E., Keaton, C., & Watts, C. (2007). The role of pitch memory in pitch discrimination and pitch matching. Journal of voice: official journal of the Voice Foundation, 21(5), 560–567. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2006.04.004
Mucsi G., Pethő V., & Janurik M. (2021). A ritmikai készségek fejlesztése első osztályban. Magyar Pedagógia, 121(1), 101–135.
Nagy, J. (2003). Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről és lehetőségeiről. Iskolakultúra, 8, 40–52.
Nemzeti alaptanterv (2020). Magyar Közlöny, 17, 290–446.
Nichols, E. B. (2015). Critical Variables in Singing Accuracy Test Construction: A Review of Literature. National Association for Music Education. 35, 39–46. https://doi.org/10.1177/8755123315576764
Nichols, E. B. (2016). Task-Based Variability inChildren’s Singing Accuracy. Journal of Research in Music Education, 64(3), 1–13. https://doi.org/10.1177/0022429416666054
Orton, A., & Pitts, E. S. (2019). Adolescent perceptions of singing: exploring gendered differences in musical confidence, identity and ambition. Music Education Research, 21(1), 40–51. https://doi.org/10.1080/14613808.2018.1507019
Pap, J. (2002). Hang – ember – hang. Vince Kiadó.
Papoušek, M. (1994). Vom ersten Schrei zum ersten Wort. Anfänge der Sprachentwicklung in der vorsprachlichen Kommunikation. Huber.
Peretz, I., & Zatorre, R. J. (2005). Brain organization for music processing. Annual Review of Psychology, 56, 89–114. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.56.091103.070225
Pfordresher, P. Q., & Mantell, J. T. (2009). „Singing as a Form of Vocal Imitation: Mechanisms and Deficits,” in Proceedings of the 7th Triennial Conference of European Society for the Cognitive Sciences of Music (ESCOM 2009), eds Louhivouri J., Eerola T., Saarikallio S., Himberg T., Eerola P.-S. (Jyväskylä: University of Jyväskylä) 425–430.
Pfordresher, Q. P., & Brown, S. (2007). Poor -pitch singing in the absence of „Tone deafness”. Music Perception, 25(2), 95–115. https://doi.org/10.1525/MP.2007.25.2.95
Pintér, T. K. (2020). A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 74–109. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.74.109
Roberts, E., & Davies, A. D. M. (1976). A Method of Extending the Vocal Range of "Monotone" Schoolchildren. Psychology of Music, 4(1), 29–43. https://doi.org/10.1177/030573567641004
Russo, A. F. (2020). Motor system involvement in the perception of singing. In F. A., Russo, B., Illari, & A., Cohen (Eds.), Advancing Interdisciplinary Research in Singing, Volume 1: Development. (pp. 276–288). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315163734-21
Rutkowski, J. (1996). The Effectiveness of Individual/ Small-Group Singing Activities on Kindergartners’ Use of Singing Voice and Developmental Music Aptitude. Journal of Research in Music Education, 44(4), 353-368. https://doi.org/10.2307/3345447
Rutkowski, J. (1997). The Nature of Children's Singing Voices: Characteristics and Assessment. The Phenomenon of Singing, 1(1), 201–209.
Seashore, C. E. (1919). Measures of music talent. Academic Press.
Sloboda, J. A., Wise, K. J., & Peretz, I. (2005). Quantifying tone deafness in the general population. Annals of the New York Academy of Sciences, 1060(1), 255–261. https://doi.org/10.1196/annals.1360.018
Stadler Elmer, S., & Elmer, F. J. (2000). A new method for analyzing and representing singing. Psychology of Music, 28(1), 23–42.
Szabó, N., Józsa, K., & Janurik, M. (2021). Digitális eszközök használata az ének-zene órán: első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei. Magyar Pedagógia, 121(1), 47–84. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.1.47
Thompson, W. F., Schellenberg, E. G., & Husain, G. (2004). Decoding speech prosody: Do music lessons help? Emotion, 4(1), 46–64. https://doi.org/10.1037/1528-3542.4.1.46
Turmezeyné Heller, E., & Balogh, L. (2009). Zenei tehetséggondozás és képesség-fejlesztés. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület.
Turmezeyné Heller, E., Máth, J., & Balogh, L. (2005). Zenei képességek és iskolai fejlesztés. Magyar Pedagógia, 105(2), 207–236.
Watts, C., Moore, R., & McCaghren, K. (2005). The Relationship Between Vocal Pitch-Matching Skills and Pitch Discrimination Skills in Untrained Accurate and Inaccurate Singers. Journal of Voice, 19(4), 534–543. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2004.09.001
Welch, F. G., (2006). Singing and vocal development. In G., McPherson, (Ed.), The Child as Musician: a Handbook of Musical Development. (pp. 311–329). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198530329.003.0016
Welch, F. G., Himonides, E., Saunders, J.-A., Papageorgi, I., Rinta, T., Stewart, C., Preti, C., & Lani, J. (2009). The National Singing Programme for primary schools in England: An initial baseline study. Music Education Research, 11(1), 1–22. https://doi.org/10.1080/14613800802699523
Welch, F. G., Himonides. E., Saunders. J., Papageorgi, I., & Sarazin, M. (2010). Researching the impact of the National Singing Programme ‘Sing Up’ in England: Main findings from the first years (2007-2010). International Music Education Research Centre.
Welch, F. G., Himonides. E., Saunders. J., Papageorgi, I., & Sarazin, M. (2014). Singing and social incluison. Frontiers in Psychology, 5(803) https://doi.org/10.3389/fpsyg.2014.00803
Welch, F. G., Sergeant, D. C., & White, P. (1997). Age, sex and vocal task as factors in singing ‘in-tune’ during the first years of schooling. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 133, 153–160.
Welch, G. F. (1979). Poor pitch singing: A review of the literature. Psychology of Music, 7(1), 50–58. https://doi.org/10.1177/030573567971006
Welch, G. F., Himonides, E., Saunders, J., Papageorgi, I., Rinta, T., Preti, C., Stewart, C., Lani, J., & Hill, J. (2011). Researching the first year of the National Singing Programme Sing Up in England: An initial impact evaluation. Psychomusicology: Music, Mind and Brain, 21(1-2), 83–97. https://doi.org/10.1037/h0094006
Welch, G. F., Sergeant, D. C., & White, P. J. (1996). The Singing Competencies of Five-Year-Old Developing Singers. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 127, 155–162. http://www.jstor.org/stable/40318780
Wood, A. E., Rovetti, J., & Russo, A. F. (2020). Vocal-motor interference eliminates the memory advantage for vocal melodies. Brain and Cognition, 145. https://doi.org/10.1016/j.bandc.2020.105622