A csoportmunkához szükséges képességek vizsgálata A kollaboratív képességek kérdőív validálása

Absztrakt

Az info-kommunikációs technológia folyamatos, dinamikus fejlődésének, illetve az ennek nyomán fellépő jelentős társadalmi és gazdasági változások következtében a munkaerőpiaci igények gyökeres átalakulásának lehettünk tanúi az elmúlt évtizedekben (Kozma, 2009; Molnár, 2011). A szakirodalom 21. századiként szokta címkézni azokat a képességeket, amelyekkel a munkavállalóknak aktuálisan rendelkezniük érdemes, ha meg akarnak felelni a megváltozott munkahelyi igényeknek (Binkley et al., 2012). Ezen képességek feltérképezésére, azonosítására és fejlesztésére több, nemzetközi összefogáson alapuló kutatási kezdeményezés született az elmúlt évtizedben, továbbá több, az oktatásra nézve irányadó dokumentum tesz említést róluk (pl. Griffin et al., 2012; OECD, 2005; Commission for the European Communities, 2008). Voogt és Roblin (2012) vizsgálatukban összesen nyolc olyan tanulmányt, illetve oktatási stratégiát tartalmazó dokumentumot hasonlítottak össze, amely 21. századi képességeket nevez meg. A kollaboráció – vagyis az olyan csoportos munkatevékenység, amely a közös célok eléréséért zajlik (Hesse et al., 2015) – képességét az áttekintett elméleti keretek mindegyike feltünteti. A kutatások azon típusai, amelyek munkaadók kiválasztási szempontjait vizsgálják, alátámasztják az együttműködés képességének fontosságát napjainkban (Kyllonen et al., 2017). A megkérdezett cégek, szervezetek vezetői a legfontosabb munkavállalói képességek közé sorolják a csoporttagokkal való kollaborációt (Burrus et al., 2013; Casner-Lotto & Barrington, 2006; National Association of Colleges and Employers, 2014). A megváltozott munkahelyi elvárások a formális oktatás színterein is új igényeket teremtenek: a tanulóknak az iskolában töltött éveik során el kell sajátítaniuk a klasszikusnak tekintett képességek (alapvető szintű szövegértés, matematikai kompetenciák és természettudományos műveltség) mellett olyan képességeket is, amelyek korábban kevésbé voltak hangsúlyosak a munkaerőpiacon. A köz- és felsőoktatás új kihívásai közé tartozik a fentiek értelmében az is, hogy tanulóit megtanítsa csoportban dolgozni, együttműködni, problémákat megoldani (Neubert et al., 2015).
A kollaboráció képességét – más képességekhez hasonlóan – csak akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha folyamatos visszajelzést kapunk arról, hogy milyen fejlettségi szinten van aktuálisan az adott képesség, melyek azok a területek, részképességek, amelyek további fejlesztésre szorulnak (Csapó et al., 2012). A képesség fejlettségének nyomon követése jól működő mérőeszközök alkalmazásán keresztül lehetséges.