A MARSI-R kérdőív kipróbálása és az olvasási stratégiahasználat feltárása 5–8. évfolyamon
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A magas szintű szövegértelmezés számos, egymással szorosan összefüggő tudáselem elsajátítását és gyakorlását feltételezi, amelyek egyikét az olvasási stratégiák jelentik. A magyar tanulók olvasásistratégia-használatáról és az azokat befolyásoló tényezőkről viszonylag keveset tudunk, ami minden bizonnyal összefügg a magyar tanulók stratégiahasználatának megismerésére alkalmazható megfelelő eszközök alacsony számával. Az említett hiányosságok mérséklése érdekében munkánk célja (1) a nemzetközi szakirodalomban széles körben alkalmazott Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (MARSI, Mokhtari & Reichard, 2002) átdolgozott változatának, a Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory – Revised (MARSI-R, Mokhtari et al., 2018) kérdőívnek a kipróbálása felső tagozatos tanulók körében; (2) a tanulók stratégiahasználati jellemzőinek feltárása; valamint (3) az olvasási stratégiák és a rendelkezésre álló háttérváltozók közötti kapcsolatok elemzése. Keresztmetszeti kutatásunkban 5–8. évfolyamos tanulók vettek részt, összesen 926 fő. Kutatásunk eredményei alapján a MARSI-R kérdőív alkalmazható a magyar felső tagozatos tanulók körében, bár az 5. és 7. évfolyamosok esetében további fejlesztések szükségesek az egyes stratégiacsoportok strukturális validitásának javítása érdekében. A reliabilitásértékek a teljes mintán és az egyes évfolyamokat tekintve mindhárom stratégiacsoport kapcsán elfogadhatóak. A problémamegoldó stratégiák használatában nincs eltérés az évfolyamok között, néhány átfogó és támogató stratégiát viszont a 8. évfolyamosok használnak inkább. Az olvasási stratégiák és a háttérváltozók közötti kapcsolatok általában gyengék voltak. Kutatásunk illeszkedik ahhoz a mintázathoz, mely szerint a magyar tanulók körében az olvasási stratégiák mérésére adaptált, elsősorban angol nyelven kidolgozott kérdőívek faktorstruktúrája teljes mértékben nem reprodukálható.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Afflerbach, P., Pearson, P. D., & Paris, S. D. (2017). Skills and strategies: Their differences, their relationships, and why they matter. In K. Mokhtari (Ed.), Improving reading comprehension through metacognitive reading strategies instruction (pp. 33–50). Rowman & Littlefield.
Alamer, A., & Alsagoafi, A. (2023). Construct validation of the revised Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (MARSI-R) and its relation to learning effort and reading achievement. Studies in Second Language Learning and Teaching, 13(1), 125–149. https://doi.org/10.14746/ssllt.31990
Alderson, J. C., & Cseresznyés, M. (2003). Reading and use of English. Teleki László Foundation.
Amjadi, A., & Talebi, S. H. (2021). Extending the efficacy of Collaborative Strategic Reading (CSR) in teaching reading strategies: A socio-cultural emotional perspective. Language Teaching Research. doi: 10.1177/13621688211011501
Asikcan, M., & Saban, A. (2018). Prospective teachers’ metacognitive awareness levels of reading strategies. Cypriot Journal of Educational Sciences, 13(1), 23–30. doi: 10.18844/cjes.v13i1.3630
Baker, L. (2017). The development of metacognitive knowledge and control of comprehension: Contributors and consequences. In K. Mokhtari (Ed.), Improving reading comprehension through metacognitive reading strategies instruction (pp. 1–32). Rowman & Littlefield.
Bárdossy, I., Dudás, M., Pethőné Nagy, Cs., & Priskinné Rizner, E. (2002). A kritikai gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem.
Börekci, R., & Börekci, C. (2023). The validity and reliability of the Turkish version of revised metacognitive awareness of reading strategies inventory. International Journal of Assessment Tools in Education, 10(2), 331–344. doi: 10.21449/ijate.1148020
Brown, T. (2006). Confirmatory factor analysis for applied research. Guilford Press.
Chen, K. T.-Z., & Chen, S. C. L. (2015). The use of EFL reading strategies among high school students in Taiwan. The Reading Matrix: An International Online Journal, 15(2), 156–166.
Cho, B. Y., & Afflerbach, P. (2017). An evolving perspective of constructively responsive reading comprehension strategies in multilayered digital text environments. In S. E. Israel (Ed.), Handbook of research on reading comprehension (pp. 109–134). The Guilford Press.
Csapó, B., Józsa, K., Steklács, J., Hódi, Á., & Csíkos, Cs. (2012). A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti háttér és gyakorlati kérdések. In B. Csapó & V. Csépe (Eds.), Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (pp. 189–218). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Csépány, N. (2021). Az olvasási stratégiák a szövegértő olvasás szolgálatában. Akadémiai Kiadó.
Csíkos, Cs. (2007). Metakogníció: A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Műszaki Könyvkiadó.
Csíkos, Cs. (2008). Az IRA (Index of Reading Awareness) kérdőívvel végzett longitudinális felmérés eredményei. Magyar Pedagógia, 108(2), 97–134.
Do, H., & Le Thu Phan, H. (2021). Metacognitive awareness of reading strategies on second language Vietnamese undergraduates. Arab World English Journal (AWEJ), 12(1), 90–112. doi: 10.24093/awej/vol12no1.7
Fejes, J. B., Hódi, Á., Szenczi-Velkey, B., Tary, B., & Vígh, T. (2022). Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia, 15(2), 5–28. doi: 10.21030/anyp.2022.2.1
Feller, D. P., Kopatich, R. D., Lech, I., & Higgs, K. (2020). Exploring reading strategy use in native and L2 readers. Discourse Processes, 57(7), 590–608. doi: 10.1080/0163853X.2020.1735282
Flavell, J. H. (1987). Speculations about the nature and development of metacognition. In F. E. Weinert & R. Kluwe (Eds.), Metacognition, motivation and understanding (pp. 21–29). Lawrence Erlbaum Associates.
Graesser, A. C. (2007). An introduction to strategic reading comprehension. In D. S. McNamara (Ed.), Reading comprehension strategies: Theories, interventions, and technologies (pp. 3–26). Lawrence Erlbaum Associates.
Guan, C. Q., Roehrig, A. D., Mason, R. S., & Meng, W. (2011). Psychometric properties of meta-cognitive awareness of reading strategy inventory. Journal of Educational and Developmental Psychology, 1(1), 3–17. doi: 10.5539/jedp.v1n1p3
Guo, L. (2018). Modeling the relationship of metacognitive knowledge, L1 reading ability, L2 language proficiency and L2 reading. Reading in a Foreign Language, 30(2), 209–231.
Habók, A., & Magyar, A. (2021). Tanárszakos hallgatók angolnyelv-tanulási és online olvasásistratégia-használata közötti összefüggések. Neveléstudomány: oktatás kutatás innováció, 9(1), 48–59. doi: 10.21549/NTNY.32.2021.1.5
Hu, L. T., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6(1), 1–55.
Huszár-Samu, N., & Steklács, J. (2022). A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(1), 21–30. doi: 10.33569/akk.2945
Iwai, Y. (2016). Promoting strategic readers: Insights of preservice teachers' understanding of metacognitive reading strategies. International Journal for the Scholarship of Teaching and Learning, 10(1), 1–7.
Jacobs, J. E., & Paris, S. G. (1987). Children's metacognition about reading: Issues in definition, measurement, and instruction. Educational Psychologist, 22(3–4), 255–278.
Jiménez-Taracido, L., Manzanal Martinez, A. I., & Baridon Chauvie, D. G. (2019). Reading literacy and metacognition in a Spanish adult education centre. European Journal for Research on the Education and Learning of Adults, 10(1), 29–46. doi: 10.3384/rela.2000-7426.OJS169
Józsa, G., & Józsa, K. (2014). A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggése. Magyar Pedagógia, 114(2), 67–89.
Juhász, V. (2018). A szövegértés-fejlesztési stratégiák hatékonyságáról. Új Pedagógiai Szemle, 68(3–4), 73–88.
Khreisat, M. N. (2022). Investigating metacognitive reading strategy awareness of Saudi tertiary students: Comparisons of gender, reading ability and year level. 3L: Language, Linguistics, Literature, 28(2), 122–139. doi: 10.17576/3L-2022-2802-09
Kung, L. Y., & Aziz, A. A. (2020). An action research on metacognitive reading strategies instruction to improve reading comprehension. International Journal of English Language and Literature Studies, 9(2), 86–94. doi: 10.18488/journal.23.2020.92.86.94
McNamara, D. S., & Magliano, J. (2009). Toward a comprehensive model of comprehension. Psychology of Learning and Motivation, 51, 298–384.
Mokhtari, K., Dimitrov, D. M., & Reichard, C. A. (2018). Revising the Metacognitive Awareness of Reading Strategy Inventory (MARSI) and testing for factorial invariance. Studies in Second Language Learning and Teaching, 2, 219–246.
Mokhtari, K., & Reichard, C. A. (2002). Assessing students’ metacognitive awareness of reading strategies. Journal of Educational Psychology, 94(2), 249–259.
Molitorisz, A. (2009). Szakközépiskolás tanulók olvasásistratégia-használatának felmérése a MARSI kérdőívvel. Magyar Pedagógia, 109(3), 287–313.
Molitorisz, A. (2012). Tankönyvolvasási stratégiák vizsgálata 12–18 éves tanulók körében. Anyanyelvpedagógia, 5(1). https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=375
Okkinga, M., van Steensel, R., van Gelderen, A. J. S., van Schooten, E., Sleegers, P. J. C., & Arends, L. R. (2018). Effectiveness of reading strategy interventions in whole classrooms: A meta-analysis. Educational Psychology Review, 30(1), 1215–1239.
Oktatási Hivatal. (2020/2021). Országos Kompetenciamérés 2020. Tanulói kérdőív. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2020/Tanuloi_kerdoiv.pdf
Ondé, D., Jiménez, V., Alvarado, J. M., & Gràcia, M. (2022). Analysis of the structural validity of the reduced version of metacognitive awareness of reading strategies inventory. Frontiers in Psychology, 13, 894327.
/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (IV. 4.). Korm. rendelet módosításáról.
Palincsar, A. S., & Brown, A. L. (1984). Reciprocal teaching of comprehension fostering and monitoring activities: Cognition and instruction. Cognition and Instruction, 1(2), 117–175.
Pressley, M. (2001). Comprehension instruction: What makes sense now, what might make sense soon. Reading Online, 5(2), 1–14.
Rahimi, M., & Babaei, S. A. (2021). The relationship between reading strategy use and reading comprehension as mediated by reading rate: The case of eye movement training by rapid serial visual presentation (RSVP). Teaching English with Technology, 21(1), 94–111.
Rani, S. M. (2022). Metacognitive reading strategies awareness and usage in reading practices of law students. Journal of Positive School Psychology, 6(2), 4293–4302.
Reiber-Kuijpers, M., Kral, M., & Meijer, P. (2021). Digital reading in a second or foreign language: A systematic literature review. Computers & Education, 163(104115), 1–26. doi: 10.1016/j.compedu.2020.104115
Rosenshine, B. V. (1997, March 24–28). The case for explicit, teacher-led, cognitive strategy instruction [Conference presentation]. The Annual Meeting of the American Educational Research Association, Chicago, IL, United States. https://www.formapex.com/telechargementpublic/rosenshine1997a.pdf
Schiefele, U. (1999). Interest and learning from text. Scientific Studies of Reading, 3(3), 257–279.
Schmitt, M. C. (1990). A questionnaire to measure children’s awareness of strategic reading processes. The Reading Teacher, 43(7), 454–461.
Seifoori, Z. (2015). Postgraduate English students’ metacognitive awareness of reading strategies and their reading comprehension: A comparative study. Journal of Applied Linguistics and Applied Literature: Dynamics and Advances, 3(1), 117–134. doi: 10.22049/JALDA.2018.13690
Steklács, J. (2011). Az olvasásra vonatkozó meggyőződés vizsgálata negyedik osztályos tanulók körében. Anyanyelv-pedagógia, 2.
Steklács, J. (2013). Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.
Steklács, J. (2018). PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés, 20(1), 30–49.
Tary, B. (2021). Anya-, illetve idegen nyelvi szövegértés vizsgálata pedagógusok véleményének tükrében. Iskolakultúra, 31(3), 30-50.
Tary, B. (2023). Hungarian teachers’ reading strategy use in mother tongue and foreign language analysed by background variables. Hungarian Educational Research Journal, 13(1), 107–120. doi: 10.1556/063.2022.00126
Tary, B., Fejes, J. B., Hódi, Á., Szenczi, B., & Vígh, T. (2022). Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – az olvasási stratégiák tanítása I. Anyanyelv-pedagógia, 15(4), 62–83. doi: 10.21030/anyp.2022.4.1
Tary, B., Fejes, J. B., Hódi, Á., Szenczi, B., & Vígh, T. (2023). Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – az olvasási stratégiák tanítása II. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 1–22. doi: 10.21030/anyp.2023.1.1
Tary, B., & Molnár, E. K. (2022). A MARSI-R kérdőív magyar adaptációja – olvasási stratégiák vizsgálata anya- és idegen nyelven egyetemi hallgatók körében. Iskolakultúra, 32(5), 57–75. doi: 10.14232/ISKKULT.2022.5.57
Újhegyi, É. (2021). A szövegértési képesség fejlesztése kisiskoláskorban olvasási stratégiák alkalmazásával szépirodalmi szövegeken keresztül. In I. Bárdossy, M. Dudás, & C. Pethőné Nagy (Eds.), Határtalan nyelvészet alkalmazásban, határtalan alkalmazás a nyelvészetben (pp. 61–72). Pécsi Tudományegyetem.
Van Ammel, K., Aesaert, K., De Smedt, F., & Van Keer, H. (2021). Skill or will? The respective contribution of motivational and behavioural characteristics to secondary school students' reading comprehension. Journal of Research in Reading, 44(3), 574–596. doi: 10.1111/1467-9817.12356
Van Hout Wolters, B. (2000). Assessing active self-directed learning. In P. R. J. Simons, J. van der Linden, & T. Duffy (Eds.), New learning (pp. 83–101). Kluwer.
Veenman, M. V. J. (2017). Assessing metacognition in reading processes: Offline versus online measures. In K. Mokhtari (Ed.), Improving reading comprehension through metacognitive reading strategies instruction (pp. 51–68). Rowman & Littlefield.
Vig, A. (2021). A szövegértést segítő grafikus rendezők hatékonyságának vizsgálata. In I. Bárdossy, M. Dudás, & C. Pethőné Nagy (Eds.), Határtalan nyelvészet alkalmazásban, határtalan alkalmazás a nyelvészetben (pp. 73–82). Pécsi Tudományegyetem.
Vígh, T. (2012). A kétszintű idegen nyelvi érettségi tanulási-tanítási folyamatra gyakorolt hatása. Iskolakultúra, 22(7–8), 62–79.
Wigfield, A., & Guthrie, J. T. (1997). Relations of children's motivation for reading to the amount and breadth of their reading. Journal of Educational Psychology, 89(3), 420-432.